1. Mikor tekintendő semmisnek a
munkaszerződés?
Semmis az a megállapodás, amely
munkaviszonyra vonatkozó szabályba
ütközik, vagy amely munkaviszonyra
vonatkozó szabály
megkerülésével jött
létre. A színlelt
megállapodás semmis, ha pedig más
megállapodást leplez, azt a leplezett
megállapodás alapján kell
megítélni. A semmis
megállapodás érvénytelen,
kivéve, ha ahhoz a rendelkezést
megállapító munkaviszonyra
vonatkozó szabály más
jogkövetkezményt fűz. A
semmisségre az érdekelt
határidő nélkül hivatkozhat, a
megállapodás semmisségét a
bíróság hivatalból
észleli.
2. Mikor támadható meg a
munkaszerződés az új Mt.
szerint?
A megállapodás
megtámadható, ha a fél annak
megkötésekor lényeges tényben
vagy körülményben tévedett,
feltéve, hogy tévedését a
másik fél okozta vagy azt felismerhette,
vagy, ha mindkét fél ugyanabban a
téves feltevésben volt.
Megtámadható a megállapodás
akkor is, ha annak megtételére a felet
jogellenes fenyegetéssel vagy
kényszerítéssel vették
rá. A megállapodást az
támadhatja meg, akit a jognyilatkozat
megtételére jogellenes
fenyegetéssel,
kényszerítéssel vettek rá,
vagy az, aki tévedésben, téves
feltevésben volt. A megtámadás
határideje harminc nap, amely a
tévedés felismerésétől
vagy jogellenes fenyegetés,
kényszerítés esetén a
kényszerhelyzet
megszűnésétől kezdődik. A
megtámadási határidőre az
elévülés szabályai
megfelelően irányadók azzal, hogy
hat hónap elteltével a
megtámadás joga nem gyakorolható.
A megtámadásra irányuló
jognyilatkozatot írásban kell a
másik féllel közölni. A
sikeresen megtámadott megállapodás
érvénytelen.
3. Jogi kérdésben való
tévedés alapján
megtámadható-e a
munkaszerződés?
Jogi kérdésben való
tévedés címén a
megállapodást akkor lehet
megtámadni, ha a tévedés
lényeges volt és a
munkakörében eljáró jogi
szakértő a feleknek együttesen adott a
jogszabályok tartalmára nézve
nyilvánvalóan téves
tájékoztatást.
4. Megtámadható-e a
munkaszerződés, ha elírás
történt a munkáltató
megnevezésében?
Elírás esetén továbbra
sincs szükség a jognyilatkozat
megtámadására, mivel a
nyilvánvaló elírás nem
sorolható a megtámadásra okot
adó akarathibák körébe, az a
kijavításának megfelelő
értelmezéssel is orvosolható.
5. Mik az érvénytelen
munkaszerződés következményei?
Kell-e a munkavállalónak bért
fizetnem?
Az érvénytelen megállapodás
alapján létrejött
jogviszonyból származó jogokat
és kötelezettségeket úgy kell
tekinteni, mintha azok érvényes
megállapodás alapján
állnának fenn, így az
elvégzett munkáért a munkajogi
szabályok szerint jár a
bérezés. Az érvénytelen
megállapodás alapján
létrejött jogviszonyt – ha e
törvény eltérően nem
rendelkezik – a munkáltató
köteles haladéktalanul, azonnali
hatállyal megszüntetni, feltéve,
hogy az érvénytelenség okát
a felek nem hárítják el.
A munkáltató köteles a
munkavállalónak annyi időre
járó távolléti díjat
megfizetni, amennyi a munkáltató
felmondása esetén járna,
továbbá megfelelően alkalmazni kell
a végkielégítés
szabályait is, ha a munkaszerződés a
munkáltató oldalán felmerült
okból érvénytelen és azt
meg kell szüntetni.
6. Érvényes-e a
munkaszerződés, ha a felek az Mt-ben
meghatározottnál hosszabb
próbaidőt kötöttek ki?
A munkaszerződés próbaidőre
vonatkozó része
érvénytelen, helyette a munkaviszonyra
vonatkozó szabályt kell alkalmazni,
kivéve, ha a felek az érvénytelen
rész nélkül nem állapodtak
volna meg. Vagyis ha a munkaszerződésben az
Mt-ben előírt legfeljebb három
hónap helyett öt hónap
próbaidőt kötöttek ki, a
próbaidő időtartama három
hónap lesz.
7. Mia következménye a
munkáltató által közölt
azonnali hatályú felmondás
érvénytelenségének?
Új előírás 2012.
július 1-jétől, hogy az
egyoldalú jognyilatkozat
érvénytelensége esetén e
jognyilatkozatból jogok és
kötelezettségek nem származnak.
A munkaviszony megszüntetésére
irányuló jognyilatkozat
érvénytelensége esetén a
jogellenes megszüntetésre
irányadó jogkövetkezményekre
vonatkozó szabályokat kell
megfelelően alkalmazni (Mt. 82-84. §).
Eszerint, ha a munkáltató jogellenesen
szünteti meg a jogviszonyt, az ezzel
összefüggésben keletkezett kárt
köteles a munkavállalónak
megtéríteni. A munkavállaló
ilyenkor jogosult legfeljebb 12 havi
távolléti díjra,
végkielégítésre,
munkáltatói felmondás
esetén a felmondási időre
járó távolléti
díjnak megfelelő összegre.
8. Ki viseli az érvénytelenség
következtében felmerült
kárt?
A megállapodás
érvénytelenségéből
származó kár
megtérítésére a
kártérítési
felelősség szabályait kell
megfelelően alkalmazni.
Ha a munkáltató felelős az
érvénytelenségért, akkor
köteles megtéríteni a
munkavállalónak az okozott kárt. A
teljes kárt köteles
megtéríteni, kivéve azt a
kárt, amellyel kapcsolatban a
munkáltató bizonyítja, hogy
bekövetkezése a károkozás
idején nem volt előre
látható. Nem kell
megtéríteni a kárnak azt a
részét sem, amit a
munkavállaló vétkes
magatartása okozott.
Mentesül a felelősség alól a
munkáltató, ha bizonyítja, hogy a
kárt ellenőrzési körén
kívül eső olyan
körülmény okozta, amellyel nem kellett
számolnia és nem volt
elvárható, hogy a kár
bekövetkezését elkerülje vagy
azt elhárítsa, továbbá
akkor is mentesül a felelősség
alól, ha a kárt kizárólag a
károsult elháríthatatlan
magatartása okozta.
Ha a munkavállaló felelős az
érvénytelenségért, akkor
tartozik felelősséggel, ha nem úgy
járt el, ahogy az az adott helyzetben
általában elvárható. A
kártérítés
mértéke legfeljebb a
munkavállaló négyhavi
távolléti díjának
megfelelő összeg lehet.
Szándékos vagy súlyos gondatlan
károkozás estén azonban a
munkavállaló a teljes kárt meg
kell térítse. Nem kell
megtéríteni a kárnak azt a
részét sem, amit a
munkáltató vétkes
magatartása okozott.
|