1. Akorábbi munkáltatóm kiszervezte a munkahelyemet. Az új munkáltatóm jelezte, hogy az akkori munkaszerződésben meghatározott béremet nem tudja a továbbiakban fizetni, csak a minimálbért. Megteheti-e ezt?

Amikor a korábbi munkáltató átadta a tevékenységet egy másik vállalkozásnak, akkor a munkavállaló munkáltatói jogutódlással „átkerült” a jelenlegi vállalkozáshoz. A munkáltatói jogutódlás következtében az új munkáltató a korábbi munkaszerződésével, így a korábbi munkabérével köteles átvenni, és továbbfoglalkoztatni a munkavállalókat. Az új munkáltató egyoldalúan nem jogosult az átvett munkavállalók munkabérét csökkenteni. A bércsökkentés csak úgy lehetséges, ha ehhez a munkavállaló is hozzájárul, és írásban módosítják a munkaszerződést. Ha a munkavállaló nem írja alá a munkaszerződés- módosítást, akkor az új munkáltató továbbra is a régi munkabért köteles megfizetni.

2. Acégemnél átszervezések történtek, így a munkakörömet megszüntetik és az eddigi feladataimat egy külső céggel kívánják ellátni. Felajánlotta a munkaadóm, hogy ez a cég átvesz engem egy fél év múlva, de addig is írjam alá az új, határozott időre szóló módosított munkaszerződésemet. Megtagadhatják a végkielégítés kifizetését?

Kiszervezések esetében mindig vizsgálni kell, hogy megvalósul-e a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás (vagy az új Mt. szerinti fogalomban a munkáltató személyében bekövetkező változás, illetve az átszállás) vagy sem. Átszállás esetén lényegében csak a munkáltató személye változik, a munkaviszonyt, illetve a munkaszerződés tartalmát az átszállás nem érinti. Ahhoz, hogy eldönthető legyen, hogy a munkáltató személyében bekövetkező változás megvalósul-e, vizsgálni kell a kiszervezés összes körülményét, így különösen, hogy a kiszervezett tevékenységhez kapcsolódóan eszközöket, esetleg egyes munkavállalókat ad-e át a munkáltató az új cégnek, a kiszervezésre kerülő gazdasági egység, üzem vagy üzemrész megőrzi-e identitását az átadását követően. Amennyiben a munkáltató személyében bekövetkező változás feltételei fennállnak, úgy az a cég, amely a kiszervezést követően átveszi az érintett munkavállaló munkaköréhez tartozó feladatokat, köteles a munkavállalót a jelenlegi munkaszerződésében foglaltak szerint továbbfoglalkoztatni. Ha azonban az összes körülményt figyelembe véve megállapítható, hogy nem valósul meg átszállás, úgy a jelenlegi munkáltató ajánlatot tehet a munkaszerződés módosítására. Ha elfogadja a munkaviszony határozott idejűvé történő módosítását, úgy az valóban azt jelenti, hogy a határozott idő leteltével a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, és a munkáltató nem köteles végkielégítést fizetni. Természetesen köthető olyan munkaszerződés-módosítás is, melyben megállapodnak a felek abban, hogy a határozott idő lejárta miatti megszűnés esetén ennek ellentételezésére a munkáltató megfizet egy bizonyos összeget.

3. Amunkáltató személyében bekövetkezett változás esetén az átadó munkáltatónak milyen tájékoztatási kötelezettsége van az átvevő munkáltató felé?

Az átadó munkáltató a versenytilalmi megállapodásokból és tanulmányi szerződésekből származó jogokról és kötelezettségekről is köteles előzetesen tájékoztatni az átvevő munkáltatót, nem csupán az átszállással érintett munkaviszonyokból eredőekről. A tájékoztatást az átadó munkáltatónak az átszállás előtt kell megtennie. A tájékoztatás elmaradása azonban nem érinti az átszálló jogviszonyokból származó igények érvényesítését. Az átadó illetve az átvevő munkáltatók legkésőbb tizenöt nappal a változás előtt kötelesek tájékoztatni az átadónál működő üzemi tanácsot a változás időpontjáról, okáról, valamint a munkavállalókat érintő jogi, gazdasági és szociális következményekről. Ezzel egy időben a munkáltatók kötelesek tárgyalásokat kezdeményezni az üzemi tanáccsal a megállapodás megkötése érdekében. A tárgyaláson le kell fektetniük az átadásra irányuló intézkedések elveit, a hátrányos következmények elkerülésének módját és eszközeit, illetve a következmények enyhítését, célzó eszközöket. A tájékoztatási és tárgyalási kötelezettség akkor is fennáll, ha az átadásról nem maguk a munkáltatók döntenek, hanem az őket ellenőrző szervezet vagy személy. Az átadó munkáltató nem hivatkozhat arra, hogy tájékoztatási és tárgyalási kötelezettségét azért nem teljesítette, mert az ellenőrző szervezet vagy személy nem tájékoztatta őt döntéséről. Ha az átadó munkáltatónál nem működik üzemi tanács, a munkáltatók közvetlenül tájékoztatják a munkavállalókat. Az átadónak legkésőbb tizenöt nappal az átadás előtt írásban tájékoztatnia kell a munkavállalók közösségét az átadás tervezett időpontjáról, okáról, a munkavállalókat érintő jogi, gazdasági és szociális következményekről. Ezt a tájékoztatási kötelezettséget az átvevő munkáltató is teljesítheti, ha a két munkáltató így állapodott meg egymással.

4. Amunkáltató személyében történő változás milyen következményekkel jár?

A gazdasági egység jogügyleten alapuló időpontjában fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átadóról az átvevő munkáltatóra szállnak át, és a munkavállalóval szemben ő jogosult és köteles eljárni. A munkavállaló beleegyezésére ehhez nincs szükség. Az átszállás időpontja az arról szóló magánjogi megállapodásban meghatározott időpont.

5. Szükséges-e a munkaszerződés módosítása a munkáltató személyében történő változás esetén?

A munkáltató személyében bekövetkező változás a munkaviszonyt nem érinti (nem szünteti meg). Az átadóval létesített munkaviszony az átvevőnél folyik tovább, nincs szükség sem a munkaszerződés módosítására, sem az átvevővel új munkaszerződés megkötésére. A munkavállalót úgynevezett ellentmondási jog sem illeti meg. Az átvevő munkáltató az átszállást követő tizenöt napon belül köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót

• a munkáltató személyében bekövetkezett változásról, az új munkáltató azonosító adatairól
• a munkafeltételekre vonatkozó szabályokról
• a munkáltatói jogkört gyakorlójának személyéről.

6. Amunkáltató személyében bekövetkezett változás szolgálhat-e munkáltatói felmondás indokául?

A munkáltató személyében bekövetkezett változás önmagában nem szolgálhat indokul a munkáltató felmondására. Ehhez az kell, hogy a munkáltató működésében következzen be változás.

7. Amunkáltató személyében bekövetkezett változás szolgálhat-e munkavállalói felmondás indokául?

Ha munkáltatói jog új munkáltatóra száll át, és ott a munkafeltételek a munkavállaló hátrányára változnak, a munkavállaló - legfeljebb az átadás időpontját követő harminc napon belül - felmondással is megszüntetheti munkaviszonyát, arra hivatkozva, hogy a változás következtében a rá irányadó munkafeltételek lényegesen és hátrányosan megváltoztak, ezért a munkaviszony fenntartása számára aránytalan sérelemmel járna, vagy lehetetlenné válna. (Eddig a jogutód munkáltató köteles volt a munkavállalót a jogelőddel kötött munkaszerződés alapján, változatlan feltételekkel tovább foglalkoztatni, ha kötelezettségének nem tett eleget, a munkavállaló rendkívüli felmondással élhetett, és ennek alapján követelhette felmondási járandóságai megfizetését.) A munkavállaló ilyenkor (kivételesen) köteles megindokolni a felmondását. Ebben az esetben a munkavállaló követelheti a munkáltatói felmondás szabályai szerint részére járó, felmentési időre eső távolléti díja és végkielégítése megfizetését is. Erre akkor nem jogosult, ha a felmondást nem indokolta, vagy ha az általa megjelölt indok nem támasztja alá, hogy a munkaviszony fenntartása lehetetlenné vált, vagy aránytalan sérelemmel járt volna.

8. Mitörténik a kollektív szerződéssel amunkáltató személyében bekövetkezett változás esetén?

A munkáltató változása esetén az átvevő munkáltató köteles fenntartani a munkaviszonyra az átvétel időpontjában érvényes kollektív szerződésben meghatározott munkafeltételeket. Tehát nem maga a kollektív szerződés él tovább, hanem csak az abban meghatározott munkafeltételek. (A munkafeltételekben nem tartoznak bele a munka- és pihenőidőre vonatkozó előírások. Tehát ha például az eredeti kollektív szerződés a törvényesnél több szabadságot határozott meg a munkavállalók részére, akkor ezt elveszíthetik.) Az átvevő a kollektív szerződésben meghatározott munkafeltételeket, az átvételt követően egy évig köteles alkalmazni. Ha azonban a kollektív szerződés az átadó munkáltatónál az átvételt követő egy éven belül megszűnne, csak a megszűnés időpontjáig köteles alkalmazni az abban rögzített munkafeltételeket. Az átadó kollektív szerződésé akkor sem kell alkalmazni, ha a munkaviszonyra az átvételt követő időpontban kiterjed az átvevő kollektív szerződése. Ha pedig az előírt egy éven belül az átvevőnél új kollektív szerződést kötnek, csak ennek hatályba lépéséig kell alkalmazni a korábbi munkafeltételeket.

9. Munkavállaló kivel szemben érvényesíthetem a munkaviszonyból eredő igényemet a munkáltató személyében bekövetkezett változásesetén?

Eddig a jogelőd munkáltató a jogutód munkáltatóval egy éven át egyetemlegesen volt felelős a munkavállalóval szemben a jogutódlás időpontja előtt keletkezett kötelezettségekért, és a jogelődöt bizonyos esetekben kezesi felelősség is terhelte. Az új törvény 2012. július 1-től a kezesi felelősséget megszünteti (az átadó egyetemleges felelősségét az átszállás előtt esedékessé vált, az átszállást követő egy éven belül érvényesített igények tekintetében fenntartja). Például, ha nem fizették ki a munkavállalónak az átvételt megelőző egy évre járó prémiumot, az átvételt követő egy évig a jogelőddel és a jogutóddal szemben is felléphet igényével. Azaz a munkavállaló az egyetemes felelősség folytán akár az átadó, akár az átvevő munkavállalóval szemben érvényesítheti igényét, bírósághoz fordulhat.

10. Akisfiammal GYES-en voltam, ez alatt az engem foglalkoztató betéti társaság beolvadt egy részvénytársaságba. Megteheti a munkáltató, hogy nem vesz át?

A munkáltató személyében bekövetkezett változást nem érinti, ha a munkavállaló munkavégzési kötelezettsége bármilyen okból szünetel. Ezért a gyermekgondozási segély igénybevétele miatti fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállalót az átvevő munkáltató köteles foglalkoztatni.