1. Nyolc általánost végeztem.
Mennyi munkabérre számíthatok?
Alapbérként legalább a
kötelező legkisebb munkabért kell
meghatározni (minimálbér). Ennek
összege 2012-ben bruttó 93 000 Forint,
amennyiben a munkavállaló nem
részmunkaidőben dolgozik, és
bérét havonta fizetik. Hetibér
alkalmazása esetén 21 400,
napibérnél 4280, órabér
alkalmazása esetén 535 Forint. A
mindenkori minimálbér
összegét a kormány
állapítja meg, valamint jogosult arra is,
hogy a munkavállalók egyes csoportjaira
eltérő összegű kötelező
legkisebb munkabért állapítson
meg.
3. Huszonnégyhetes kismama vagyok.
Szeretnék visszamenni, dolgozni, de az orvosom
csak négy óra munkaidőt javasolt.
Bruttó alapbérem 115 000 Forint, ami
havi nettó 75 000 Forint.
Kérdésem, hogy ugyanezt a fizetést
kapom-e, ha csak napi 4 órát dolgozom a 8
helyett. Ugyanis azt olvastam, hogy a terhesség
miatt minden nőt megilleti az előző
munkakörében elért
átlagkeresete.
A munkavállaló számára
állapotának egészségi
szempontból megfelelő munkakört kell
felajánlani, ha
várandóssága
megállapításától
gyermeke egyéves koráig - munkaköri
alkalmasságára vonatkozó orvosi
vélemény alapján - a
munkakörében nem foglalkoztatható. A
munkavégzés alól fel kell menteni,
ha az egészségi állapotának
megfelelő foglalkoztatás nem
lehetséges.
A munkavállaló a fentiek szerint
felajánlott munkakört nem köteles
elfogadni. Ilyen esetben azonban, ha a
felajánlott munkakört alapos ok
hiányában utasítja el és
ezért a munkavégzés alól
felmentésre kerül sor,
díjazásra nem lesz jogosult. Egyéb
esetben a munkavállaló a
felajánlott munkakörnek megfelelő
alapbérre jogosult, amely nem lehet kevesebb,
mint a munkaszerződés szerinti
alapbére. Ugyanezen díjazás
jár a munkavállalónak, ha a
munkáltató számára nem tud
felajánlani egészségi
állapotának megfelelő
foglalkoztatási feltételeket.
Ha csak a munkakör változik, akkor nem
lehet kevesebb a bér, mint a korábbi.
Ebben az esetben nem a munkakör, hanem a
foglalkoztatás módosul teljes
munkaidőről részmunkaidőre,
ebből következően a munkabér
arányos része jár. Az
átlagkereset intézménye 2012.
július 1-jén megszűnt.
4. Jelenleg a fizetésem bruttó
208 700 Ft, amit a főnököm a
cég gazdasági nehézségeire
hivatkozva 175 845 Ft-ra kívánja
csökkenteni. Köteles vagyok-e ezt
elfogadni?
A munkabér a munkaszerződés
kötelező tartalmi eleme. A felek a
munkaszerződést csak közös
megegyezéssel
módosíthatják. E
rendelkezés tehát kizárja a
munkaszerződés egyoldalú
módosítását, pontosabban
olyan esetekre korlátozza, amelyekben a
törvény kifejezetten
lehetőséget ad erre. Ezen kivételes
rendelkezések a
munkaszerződéstől eltérő
foglalkoztatás, valamint a
hátrányos jogkövetkezmény. A
munkaszerződés
módosítása csak akkor
állapítható meg, ha
kétséget kizáróan
bizonyított a feleknek erre a
kikötésre vonatkozó egyező
akaratnyilvánítása.
5. Egy
élelmiszer-áruházlánc
munkatársaként dolgozom, mint
árufeltöltő. Alapbérem havi
nettó 100 000 Forint. A
munkáltató úgy döntött,
hogy csak 80 000 Forintot fizet ki
készpénzben, a fennmaradó
összeget utalvány formájában
nyújtja, amit a munkahelyemen
vásárolhatok le. Jogszerű-e a
munkáltató döntése?
A munkabért - külföldön
történő munkavégzés vagy
jogszabály eltérő
rendelkezése hiányában - forintban
kell megállapítani és kifizetni.
Munkabért utalvány vagy
fizetőeszköz
helyettesítésére
szolgáló más formában
kifizetni nem lehet. A munkabért
készpénzben vagy a
munkavállaló által
meghatározott fizetési
számlára utalással kell kifizetni.
6. Mia különbség az
alapbér és a munkabér
között?
A munkabér az alapbérből és
az egyéb bérelemekből
(bérpótlék) áll. A
munkaszerződés alapvető tartalmi eleme
a munkavállaló alapbérében
való megállapodás.
7. Mia különbség a
minimálbér, a garantált
bérminimum és a kötelező
legkisebb munkabér között?
A kötelező legkisebb munkabér
kifejezés alatt minimálbért kell
érteni. A garantált bérminimum a
legalább középfokú iskolai
végzettséget,
szakképzettséget igénylő
munkakörökben fizetendő legalacsonyabb
bér. Fontos, ha a munkakör nem
igényel magasabb végzettséget,
akkor pusztán az a tény, hogy a
munkavállalónak magasabb szintű
végzettsége van, nem alapozza meg a
munkáltató garantált
bérminimum-fizetési
kötelezettségét.
8. Mikor kell a munkavállalónak
távolléti díjat fizetni?
A munkavállalót távolléti
díj illeti meg
1. szabadság tartamára,
2. kötelező orvosi vizsgálat,
3. véradás,
4. gyermeke szoptatása esetén,
5. hozzátartozója halálakor
két munkanapra,
6. általános iskolai
tanulmányok folytatása esetén,
7. bíróság vagy más
hatóság tanúként hallgatja
meg,
8. a munkavégzés alóli
felmentés tartamára, kivéve, ha
munkabérre egyébként nem lenne
jogosult,
9. a munkaviszony körében elmaradt
jövedelem címén igényelt
kártérítés esetén
(maximum tizenként havi távolléti
díjat köteles a munkáltató
fizetni),
10. üzemi
tanács elnökét és
tagját megillető
munkaidő-kedvezmény tartamára,
11. szakszervezeti érdekképviseleti
tevékenységének
ellátása érdekében
megillető munkaidő-kedvezmény,
továbbá a munkáltatóval
való konzultáció tartamára,
12. óra vagy
teljesítménybérezés
esetén a napi munkaidőre, ha az
általános munkarend szerinti munkanapra
eső munkaszüneti nap miatt csökken a
teljes munkaidő,
13. ha munkaviszonyra vonatkozó szabály,
munkavégzés nélkül
munkabér fizetését annak
mértéke meghatározása
nélkül írja elő,
14. ha munkaviszonyra vonatkozó szabály,
munkavégzés nélkül
munkabér fizetését annak
mértéke meghatározása
nélkül írja elő,
15.
betegszabadság tartamára (a
távolléti díj hetven
százaléka jár).
9. Úgy értesültem, hogy a
bérpótlékokkal kapcsolatos
szabályozás terén rengeteg
változás történt. A
munkáltató dönthet úgy, hogy
rendkívüli munkavégzés
esetén bér helyett szabadidővel
„fizet”?
A munkáltatónak munkaviszonyra
vonatkozó szabály
rendelkezésétől vagy a felek
megállapodásától
függően a rendkívüli munka
ellenértékeként szabadidőt
lehet biztosítani. A szabadidő tartama
megegyezik a rendkívüli munkaidő
tartamával, és erre az időre
alapbér jár.
10. Tizennégy órától
huszonkét óráig dolgozom. Jogosult
vagyok-e műszakpótlékra?
A műszakpótlékra való
jogosultságot három feltétel
alapozza meg:
- a több műszakos tevékenység
keretében történő
foglalkoztatás,
- a beosztás szerinti napi munkaidő
kezdetének rendszeres változása,
valamint
- műszakpótlékra
jogosító időben, azaz 18 és 6
óra között történő
munkavégzés.
Nem illeti meg pótlék a
munkavállalót, ha a
munkáltató bár több
műszakos tevékenység
keretében foglalkoztatja, de
munkaidő-beosztása állandó,
vagy nem pótlékra jogosító
időszakban végez munkát. A
műszakpótlékra nem jogosult
munkavállalónak az egy óra
időtartamot meghaladó éjszakai
munkavégzés esetén éjszakai
pótlék jár. Éjszakai
munkavégzésnek minősül a
huszonkettő és hat óra
közötti munka.
11. Mia különbség
alapbér és a garantált bér
között?
A munkavállaló érdekeit
védő szabály, hogy
kizárólag
teljesítménybérrel akkor
díjazható, ha ezt a
munkaszerződésben külön
kikötötték, de még ebben az
esetben is legalább az alapbér
felét garantált bérként
kell meghatározni. A garantált
bért a munkáltató a
munkavállaló
teljesítményétől
függetlenül minden esetben köteles
megfizetni, ezzel szemben a
teljesítménybér
mértéke – nevéből
adódóan – a
teljesítmény függvénye.
12. Mia különbség a
munkabér elszámolás és a
munkabér kifizetése között?
A munkabér elszámolása és
kifizetése két
különböző aktus. Az
elszámolás során a
munkáltató megállapítja,
hogy a munkavállaló az adott
időszakban milyen munkabérre jogosult,
és ezt a bért milyen levonások
terhelik. Az elszámolásról a
munkavállalót írásban
tájékoztatni kell. A munkabér
készpénzben vagy a
munkavállaló által megjelölt
bankszámlára történő
átutalással fizethető ki.
13. Apékek a péküzemben
következőképpen dolgoznak: van
két állandó
délelőttös pék, akik reggel
hattól délután fél
négyig dolgoznak, az éjszakás
pékeknél a munkavégzés
attól függ, milyen nap kezdik meg a
műszakot. Vagy délután
18/19/20/21-től állnak munkába
és a munka befejezése mindig
másnap reggel hat óra. Hány
százalékos
műszakpótlékkal kell a
beszámfejtést
készíteni?
A hatályos Munka Törvénykönyve
szerint a többműszakos
tevékenység keretében a
műszakpótlékra való
jogosultság feltétele, hogy a
beosztás szerinti napi munkaidő
kezdetének időpontja rendszeresen
változzon, továbbá a
legkorábbi és a legkésőbbi
kezdési időpont között
legalább négy órás
eltérés legyen. Ezek a feltételek
sem a két állandó
délelőttös pék esetében,
sem az éjszakások esetében nem
áll fenn. Ebből következően nem
jár műszakpótlék a
munkavállalók részére. Az
éjszakás pékek a 18 és 6
óra között végzett
éjszakai munkájukra tekintettel
jogosultak azonban tizenöt százalék
éjszakai bérpótlékra.
14. Megtartható-e az év
végéig a cégünknél
használt korábbi
bérpótlékok rendszere?
A hatályos Munka
Törvénykönyvének (Mt.)
rendelkezései 2012. július 1-jén
hatályba léptek, s azokat ezen
időponttól, a törvényben
meghatározott kivételekkel, alkalmazni
kell. Ilyen kivételnek minősül az, ha
a munkáltatónál kollektív
szerződés van hatályban, amely a
korábbi törvény szerint rendelkezik
bérpótlékokról. A jelenleg
hatályos határozatlan időre
kötött kollektív szerződés
rendelkezéseit jogszerűen lehet alkalmazni,
ha a munkáltatónál ezen
időpontig nem kötnek új
kollektív szerződést, vagy azt nem
módosítják. Abban az esetben, ha a
bérpótlékot
munkaszerződésben alkalmazták a
felek, akkor a korábbi törvény
alapján megkötött
munkaszerződések rendelkezéseit
felül kell vizsgálni, mert azok
jelentősen különbözhetnek az
új Mt. szabályaitól. Ha a
meglévő munkaszerződések a
munkavállalóra kedvezőtlenebb
rendelkezéseket tartalmaznak, mint az új
Mt-ben meghatározott mértékek, e
megállapodásokat módosítani
szükséges. Ha a
munkaszerződések kikötése az
új Mt-be ütköznek, úgy az adott
rendelkezés érvénytelen, semmis. A
bérek változatlanságának
fenntartása érdekében
további tárgyalási
szabadságot biztosít az Mt. a
bérpótlék alapjának
meghatározása terén. A
pótlékalap kollektív
szerződésben vagy
munkaszerződésben az Mt-től
eltérően is
megállapítható. A felek a
munkaszerződésben
műszakpótlék helyett havi
átalányt is
megállapíthatnak. A
műszakpótlék esetében a felek
lehetővé teszik, hogy azt a felek
beépítsék az alapbérbe.
15. Hogyan kell pontosan értelmezni a
műszakpótlékra való
jogosultságnál, a törvény
által használt, munkaidő rendszeres
váltakozásának
fogalmát?
Az Mt. szerint a műszakpótlék
vonatkozásában a változást
rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a
beosztás szerinti napi munkaidő
kezdetének időpontja a munkanapok
legalább egyharmada esetében
eltér, valamint a legkorábbi és a
legkésőbbi kezdési időpont
között legalább négy óra
eltérés van. Az adott naptári
hónapban kell megvizsgálni, hogy a
beosztás szerinti napi munkaidő
kezdetének időpontja a munkanapok
legalább egyharmada esetében
eltér-e, például május
hónapban az első és második
héten reggel 7-kor, a harmadik
héttől délután 3-kor
kezdődik a munkaidő, akkor ezen
feltétel teljesül. Ha egy hónapon
belül nem tér el a napi munkaidő
kezdete a munkanapok legalább
egyharmadában, nem jár a
műszakpótlék a
munkavállalóknak.
16. Amunkaszerződés szerint napi
hat órában foglalkoztat a
munkáltatóm (havi 132 óra). Ki
kell-e fizetnie a szerződésben
szereplő béremet, ha ténylegesen
csak havi harminckét órában
foglalkoztat?
A részmunkaidős foglalkoztatás
tekintetében meg kell állapodniuk a
feleknek a teljes napi munkaidőnél
rövidebb napi munkaidőben
(részmunkaidőben), valamint ennek
figyelembe vételével a
munkavállaló alapbérében.
Az alapbéren felüli díjazás
tárgyában szintén a felek
megállapodása irányadó.
A munkáltató foglalkoztatási
kötelezettségét ennek
megfelelően a munkaszerződésben
szabályozott részmunkaidős
foglalkoztatás feltételei szerint
teljesítheti, figyelembe véve a feladatok
esedékességét.
A bérfizetési
kötelezettségét pedig a Mt-vel
összhangban, a munkaszerződésben
meghatározott rendelkezések szerint
köteles teljesíteni.
Azonban előfordulhat, hogy a
munkáltató nem tud eleget tenni
foglalkoztatási
kötelezettségének. Ekkor a
bérfizetési
kötelezettségét a
munkaszerződés szerint köteles
teljesíteni.
Ha a munkáltató nem hívja be a
munkavállalót a
munkaszerződésben
megállapított munkaidő teljes
tartamára, erre az időre – az
elháríthatatlan külső okot
kivéve – akkor is jár a
díjazás a munkavállaló
részére.
17. Mikor vagyok jogosult
műszakpótlékra?
A műszakpótlékra való
jogosultság szempontjából nincs
jelentősége annak, hogy a
munkavállaló váltásos
műszakbeosztásban dolgozik-e, vagyis hogy a
váltótársával
valóban egymást váltva
végezzék munkájukat.
Pótlékra jogosult az a
munkavállaló, akit
- több műszakban foglalkoztatnak,
- napi munkaidejének kezdete rendszeresen
váltakozik, valamint
- műszakpótlékra
jogosító időben (18 és 6
óra között) végez
munkát. Ha a munkavállaló
munkavégzésének tartama csak
részben esik erre az időszakra, a
pótlék arányosan illeti meg.
Megszűnt a délutáni
műszakpótlék, már csak
pótlék jár, aminek
mértéke – eltérően a
korábbi, különböző
mértékű délutáni
és éjszakai
pótléktól –
egységesen 30 százalék.
A kérdés
eldöntésénél a
munkavállaló
munkaidő-beosztásának
(munkarendjének), és nem a
munkáltató
tevékenységének (úgy is
mondhatnánk, hogy működési
rendjének) van jelentősége. E
két fogalom ugyanis nem
összekeverendő. Ha a munkáltató
tevékenysége a heti 80 órát
meghaladja, és többműszakos a
munkáltató tevékenysége, az
csak a munkáltató
tevékenységét
minősíti, ami közvetlenül nem
függ össze a munkaidő-beosztás
kérdésével, azaz
önmagában ebből még nem
következik, hogy a munkavállalók
jogosultak-e műszakpótlékra, vagy
sem.
Tehát a többműszakos
munkaidő-beosztás és a
munkáltató
tevékenységének
többműszakos mivolta nem
feltétlenül jár együtt, ugyanis
elképzelhető, hogy a
munkáltató többműszakos
tevékenységet végez, a
munkavállalók mégsem jogosultak
műszakpótlékra, ugyanakkor
lehetséges az is, hogy a
munkavállalók többműszakos
munkarendben dolgoznak, magának a
munkáltatónak a
tevékenysége azonban nem
többműszakos.
18. Ha időjárási
akadály miatt nem tudok munkába menni,
jár-e a kiesett időre díjazás
(állásidő)?
Állásidőnek minősül, ha a
munkavállaló a beosztás szerinti
munkaidőben nem tud – a
munkáltató oldalán felmerült
okból – munkát végezni. A
munkavállalót az
állásidőre alapbére illeti
meg. Ezen felül bérpótlék
akkor jár, ha a munkavállaló a
munkaidő-beosztás szerinti
munkavégzéskor pótlékra
(például műszak- vagy
vasárnapi pótlékra) lett volna
jogosult.
2012. július 1-től azonban nem
minősül állásidőnek,
és a munkáltatónak nincs
bérfizetési kötelezettsége,
ha a munkavégzés valamilyen
külső és elháríthatatlan
ok következtében marad el. Ez csak a
munkáltató
működését vagy
gazdálkodását
akadályozó külső
körülmény lehet, amelynek
elhárítására a
munkáltatónak nincs objektív
lehetősége (pl. elakadás a
hóban).
19. A munkabért ki lehet-e fizetni
forinttól eltérő pénznemben
külföldi munkavégzés
esetén?
A korábbi Mt. szabályai szerint a
munkabért forintban lehetett
megállapítani és kifizetni,
kivéve, ha jogszabály
eltérően nem rendelkezett. Az új Mt.
szerint külföldön
történő munkavégzés
esetén, illetve, ha jogszabály
eltérően nem rendelkezik, a
munkabért nem kötelező forintban
megállapítani és kifizetni. A
munkabér a felek megállapodása
szerinti devizában is kifizethető.
Egyébként a munkabért
főszabályként továbbra is
forintban kell kifizetni. Tilos a munkabért
utalvány vagy más, fizetőeszköz
helyettesítésére
szolgáló formában kifizetni. A
természetben munkabérfizetés
lehetősége tehát megszűnt.
20. Változott-e a
minimálbér és a garantált
bérminimum összege 2012-ben?
A kormány rendeletben szabályozza a
kötelező legkisebb munkabér
(minimálbér) és a garantált
bérminimum összegét. Eszerint:
a) a teljes munkaidőben foglalkoztatott
munkavállaló részére
megállapított alapbér
kötelező legkisebb összege
(minimálbér) a teljes munkaidő
teljesítése esetén 2012.
január 1-jétől
-
havibér alkalmazása esetén 93 000
forint,
-
hetibér alkalmazása esetén 21 400
forint,
-
napibér alkalmazása esetén 4 280
forint,
-
órabér alkalmazása esetén
535 forint.
b) az a) ponttól eltérően a
legalább középfokú iskolai
végzettséget, illetve
középfokú
szakképzettséget igénylő
munkakörben foglalkoztatott
munkavállaló garantált
bérminimuma a teljes munkaidő
teljesítése esetén 2012.
január 1-jétől
-
havibér alkalmazása esetén 108 000
forint,
-
hetibér alkalmazása esetén 24 850
forint,
-
napibér alkalmazása esetén 4 970
forint,
-
órabér alkalmazása esetén
621 forint.
Az új Mt. hatályba
lépésével tehát a
minimálbérek összegében
változás nem volt.
21. Hogyan kell a
bérpótlékot
kiszámítani?
Az új Mt. a bérpótlék
számítási alapjaként a
munkavállaló alapbérét
határozza meg. Ez azonban csak a
főszabály, ugyanis a felek ettől
eltérően is megállapodhatnak –
például úgy, hogy az
alapbér tartalmazza a
bérpótlékot.
22. Mikor jár a vasárnapi
pótlék és a munkaszüneti
napon történő
munkavégzésért járó
pótlék?
Vasárnap a rendes munkaidőben
történő munkavégzésre
kötelezett, az új Mt. 101. § (1)
bekezdésének d)-e) és i)
pontjaiban meghatározott
munkavállalót ötven
százalék bérpótlék
illeti meg. A hivatkozott jogszabályhelyek
-
a több műszakos tevékenység
keretében,
-
a készenléti jellegű
munkakörben,
-
kereskedelmi tevékenységet, a
kereskedelmet kiszolgáló
szolgáltató, valamint kereskedelmi
jellegű turisztikai szolgáltatási
tevékenységet folytató
munkáltatónál foglalkoztatott
munkavállalót takarják.
A felsorolásban a megszakítás
nélküli munkarendben dolgozó
munkavállaló nem szerepel, ezért
az ilyen munkavállaló vasárnapi
pótlékra nem jogosult.
Munkaszüneti napon rendes munkaidőben
történő munkavégzésre
kötelezett munkavállalót száz
százalék bérpótlék
illeti meg. Munkaszüneti napon rendes
munkaidőben az Mt. 101. § (1)
bekezdésének a)-c), illetve g)-h)
pontjaiban meghatározott esetekben, vagyis
-
a rendeltetése folytán e napon is
működő
munkáltatónál vagy
munkakörben,
-
az idényjellegű,
-
a megszakítás nélküli
tevékenység keretében,
-
társadalmi közszükségletet
kielégítő, vagy külföldre
történő szolgáltatás
nyújtásához – a
szolgáltatás jellegéből
eredően – e napon szükséges
munkavégzés esetén, valamint
-
külföldön történő
munkavégzés során
rendelhet el munkavégzést a
munkáltató.
23. Mi az alapelv azoknál a
paragrafusoknál (kollektív
szerződés
kötésénél, illetve
munkaszerződés
kötésénél) ahol a
törvény nem jelzi az eltérő
megállapodás kötésének
lehetőségét a fejezet
végén, azaz az adott paragrafus nem
szerepel a felsorolásban? A
távolléti díj
számítása történhet-e
úgy, hogy egyéb fel nem sorolt
bérelemek (pl. hűségjutalom,
év végi jutalom) is figyelembe
vehetők, ami a munkavállaló
számára kedvezőbb lenne
(köztulajdonban álló
munkáltatóról van szó)?
Abban az esetben, ha az eltérő
megállapodásra vonatkozó
rendelkezések között nincsen
felsorolva valamely paragrafus, attól
függően, hogy kollektív
szerződés vagy a felek
megállapodása kívánja
szabályozni a kérdést, az
alábbi elv érvényesül:
Kollektív szerződés
szabályozása esetén az adott
paragrafustól a felek a kollektív
szerződésben eltérhetnek. A felek
megállapodása tekintetében azonban
a főszabály az, hogy ha nincs
említve egy paragrafus, akkor attól csak
a munkavállaló javára lehet
eltérni, kivéve, ha a törvény
a konkrét esetben megengedi az
eltérést.
Így az adott esetben szükséges
körültekintően megvizsgálni azt,
hogy a konkrét körülmények
alapján az eltérés milyen
módon és mértékben
jogszerű.
A távolléti díj
számításával kapcsolatban
ennek megfelelően a távolléti
díj szabályaitól a felek
megállapodással csak a
munkavállaló javára
térhetnek el. Az Mt. a köztulajdonban
álló munkáltatókra
vonatkozóan nem tiltja a távolléti
díj számítására
vonatkozó szabályoktól való
eltérést. Így nem
ellentétes az Mt-vel, ha pl. a
hűségjutalom, év végi jutalom
összegét figyelembe veszik a
távolléti díj
számításakor. A
törvény által
meghatározottnál magasabb
távolléti díj kifizetése
jogszerű, úgymint az is, hogy
különböző jutalmakat bevonjanak a
számításába. Fontos
azonban, hogy ennek során az egyenlő
bánásmód
követelményét tiszteletben kell
tartani. Egy meghatározott jogcím
figyelembe vételére egy
munkáltatónál csak egységes
eljárás keretében kerülhet
sor, a munkavállalók között nem
lehet – az egyenlő
bánásmód elvét
sértő – különbséget
tenni e tekintetben.
24. Helyesen jár-e el a
munkáltató, ha a szülési
szabadságon lévő
munkavállaló részére nem
fizet cafeteriát, vagy egyéb béren
kívüli juttatást?
A törvény a szülési
szabadság tartamát a kifejezetten
munkavégzéshez kapcsolódó
jogosultságot kivéve, munkában
töltött időnek kell tekinteni. E
rendelkezésből következően
tehát a szülési szabadságon
lévő munkavállaló minden
olyan díjazásra jogosult, aminek csak a
jogviszony fennállása és nem a
munkavégzés a feltétele.
25. Munkabérnek minősül-e a
cafeteria mint béren kívüli
(természetbeni) juttatás?
A cafeteria juttatásokat a
munkáltató a munkabéren
kívül nyújtja a
munkavállalónak (pl.
Erzsébet-utalvány, Széchenyi
Pihenő Kártya), az nem képezi a
munkabér részét, s így az
nem minősül munkabérnek a Munka
Törvénykönyve
alkalmazásában.
26. Jogosult-e bérpótlékra a
megszakítás nélküli
tevékenység keretében
foglalkoztatott munkavállaló?
Az új Munka Törvénykönyve a
megszakítás nélküli
tevékenység keretében
történő munkavégzés
esetére nem szabályozza
speciálisan a munkavállaló
bérpótlékra való
jogosultságát. Emellett nem zárja
ki azonban a műszakpótlék
fizetését, ha a törvényben
foglalt feltételek fennállnak.
27. Megtartható-e 2012. december 31-ig a
munkáltatónál alkalmazott
régi műszakpótlékok
rendszere?
A Munka Törvénykönyve e
rendelkezései 2012. július 1-jén
hatályba léptek, és azokat ezen
időponttól a törvényben
meghatározott kivétellel alkalmazni kell.
Ilyen kivételnek minősül az, ha a
munkáltatónál kollektív
szerződés van hatályban, amely a
korábbi törvény szerint rendelkezik
a bérpótlékokról.
A jelenleg hatályos határozatlan
időre kötött kollektív
szerződés rendelkezéseit 2012.
december 31-éig alkalmazni lehet
jogszerűen, ha a
munkáltatónál ezen időpontig
nem kötnek új kollektív
szerződést vagy azt nem
módosítják.
Abban az esetben, ha a
bérpótlékokat
munkaszerződésben
szabályozták a felek, akkor a
korábbi Munka törvénykönyve
alapján megkötött
munkaszerződések rendelkezéseit
felül kell vizsgálni, mert azok
jelentősen különböznek az új
törvény szabályaitól.
Ha a meglévő munkaszerződések a
munkavállalóra nézve
kedvezőtlenebb rendelkezéseket
tartalmaznak, mint az új Munka
törvénykönyvében
meghatározott értékek, e
megállapodásokat módosítani
szükséges. Ha a
munkaszerződések kikötései az
új Munka Törvénykönyvébe
ütköznek, úgy az adott
rendelkezés érvénytelen, semmis.
28. Hogyan kell a távolléti
díjat kiszámítani abban az
esetben, ha arra a napra, amelyre szabadságot
kér nincs munkaidő-beosztása?
Ha a munkavállaló olyan időszakra
kér szabadságot, amelyre nincs
munkaidő-beosztás, akkor a
távolléti díjat az Mt. 151.
§-a alapján kell
megállapítani. Ilyenkor a
távolléti díj több
elemből tevődik össze:
-
az alapbér, illetve
teljesítménybér
alapján számított 1
órára eső
távolléti díj-rész
és
-
ha ennek a törvényi
feltételei fennálltak, a 6
hónapos irányadó
időszakban kifizetett műszak-
és éjszakai pótlék,
továbbá készenléti,
és ügyeleti pótlék
alapján számított 1
órára eső
távolléti díj-rész.
Ez esetben a két díjrészt
össze kell adni.
29. Ha a munkavállaló
munkaidőkeretben van foglalkoztatva, és
változik a napi munkaidejének hossza,
hogyan kell a távolléti díjat
számolni?
Napi távolléti díj
számításánál az egy
órára járó
távolléti díjat (amit
havibér esetén a teljes munkaidős
munkavállaló esetén úgy
számítunk ki, hogy az alapbért
elosztjuk 174-gyel) a munkaszerződés
szerinti teljes munkaidő
mértékével, tehát 8
órával kell megszorozni (nem a
beosztás szerinti napi munkaidővel). Ez
irányadó akkor is, ha a
munkavállaló munkaidőkeretben
dolgozik, és egyenlőtlen a
munkaidő-beosztása. Ha napi
távolléti díjat számolunk,
akkor az egy órára járó
távolléti díjat akkor is a
munkaszerződés szerinti teljes (napi 8
órás) munkaidővel számoljuk,
ha egyébként a munkavállaló
az egyes napokon ettől eltérő napi
munkaidőre került beosztásra.
30. 2013. év augusztus hónapban a
munkaszüneti nap (aug. 20) hétköznapra
esik, így ebben a hónapban a munkanapok
száma 21, 1 munkaszüneti nappal. A
kérdésem, hogy havidíjas
dolgozónak kell-e a munkaszüneti napra
távolléti díjat fizetni? Az egy
napra eső bér
megállapításánál a
havibérét 21-el vagy 22-val kell
osztani?
A törvény nem változott a
tekintetben, hogy a havibéres dolgozó
alapbére a díjazás
átalány jellege miatt eleve tartalmazza a
munkaszüneti napra járó
díjazást is, ezért őt
külön díjazás erre tekintettel
nem illeti meg. A havibéres
munkavállalóknál, az
alapbér időarányos
megállapításánál
használt osztószám
meghatározásakor nem kell figyelembe
venni a hétköznapra eső
munkaszüneti napot, ennek értelmében
az alkalmazandó osztószám
havibéres dolgozónál 21 lesz 2013.
augusztus hónapban.
31. A 2013. augusztus 1-től hatályos
Munka Törvénykönyve 148. §-ban
meghatározott „az
esedékesség időpontját
megelőző utolsó hat hónap
(irányadó időszak) alatt
továbbra is naptári hónapot kell
érteni?
Változás a törvényi
szabályozásban 2013. augusztus
1-jétől, hogy az irányadó
időszak már nem naptári
hónapokban került
meghatározásra, a törvény a
következőképpen fogalmaz:
„148.§ (1) A távolléti
díjat (…) b) az esedékesség
időpontját megelőző utolsó
hat hónapra (irányadó
időszak) kifizetett ba)teljesítménybér (150.
§), bb)bérpótlék (151.
§)(…) figyelembevételével kell
megállapítani.”
Ennek következtében, az Mt. 26. §-a
szerint kell eljárni, így
például a 2013. szeptember 2-án
esedékes távolléti díjhoz
tartozó 6 hónapos irányadó
időszak 2013. március 2-án
kezdődik el, és 2013. szeptember
1-jéig tart.
32. A havidíjas munkavállaló
keresőképtelen munkaszüneti napon, a
kérdésem hogyan kell a
törvénynek megfelelően
elszámolni ezt a napot? Hogyan kell
eljárni az óra- vagy
teljesítménybéres
munkavállalónál?
Ha a munkaszüneti napra járó
díjazás egyes eseteit lebontjuk, akkor a
következő variációk
lehetségesek:
I. Havidíjas munkavállaló:
-
nincs beosztva munkaszüneti napra: nincs
díjazás
-
be van osztva munkaszüneti
napra: alapbér + 100%
bérpótlék
-
nincs beosztva munkaszüneti napra
és
keresőképtelen: nincs
díjazás
-
be van osztva munkaszüneti napra és
keresőképtelen:
betegszabadság (távolléti
díj 70%-a)
II. Óra- vagy
teljesítménybéres
munkavállaló:
-
nincs beosztva munkaszüneti
napra: távolléti díj
-
be van osztva munkaszüneti
napra: alapbér+100%
bérpótlék
-
nincs beosztva munkaszüneti napra
és keresőképtelen:
távolléti díj 70%-a, de
nem betegszabadság!
-
be van osztva munkaszüneti napra és
keresőképtelen: betegszabadság
(távolléti díj 70%-a)
33. Ruházati boltot üzemeltetek. A
boltunk hétköznap 9-től 17
óráig tart nyitva, szombaton 9-től
12 óráig. A szombati munkanapra egy
munkavállalót foglalkoztatunk,
részmunkaidőben. Abban szeretnék
tájékoztatást kérni, hogy a
szombati napra jár-e részére
valamilyen bérpótlék, vagy
adható-e neki. Ha jár
számára bérpótlék,
akkor mennyi ennek összege?
Az Mt. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely
előírná, hogy a
munkavállaló rendes munkaidőben
történő szombati
munkavégzés után
pótlékra lenne jogosult. De a
munkáltató és a
munkavállaló
megállapodással eltérhetnek a
törvénytől, akár meg is
állapíthatnak pótlékot a
szombati napra vonatkozóan.
|