1. Atavalyi nyáron munkáltatóm által rendezett „Mozdulj!” nap során focizás közben elestem, és bokaszalag-szakadást szenvedtem, amit két hónap táppénz követett. A főnököm közölte velem, hogy kártérítésre nem tarthatok igényt, mivel a baleset nem a munkahelyen következett be. Megteheti-e, hogy nem fizet?

A munkáltatónál vagy az általa szervezett kulturális, sport- vagy egyéb rendezvényen bekövetkezett kárért a munkáltató csak akkor felel, ha az a kárt szenvedő munkavállaló munkaviszonyával összefüggött, vagyis ha a dolgozó a munkáltató utasítására vagy munkaköréből eredően vett részt a rendezvényen.

2. Egy növényvédő szereket forgalmazó szaküzletben dolgozom eladóként. Az egyik vevő kiszolgálásakor a pult alá nyúlva éreztem, hogy valamilyen ragacsos anyaghoz ér a kezem. Ez a ragacsos anyag az egyik üvegből kifolyt növényvédő szer volt. Ebből kifolyólag mérgezési tünetek jelentkeztek nálam, és emiatt egy hétig betegállományban voltam. Felelős-e ezért a munkaadóm?

A mérgezés akkor minősül balesetnek, ha az egészségre károsító hatása aránylag rövid idő alatt következik be. Vita esetén bíróság előtt kell bizonyítani, hogy a munkavállaló heveny mérgezése üzemi balesetnek minősül, így a munkáltató kártérítési felelőssége megáll, vagy sem.

3. Üdítőitalokat gyártó üzemben öt munkavállalót alkalmazok karbantartási feladatokra vállalkozói szerződés keretében. Ha probléma merül fel az üzemben és megsérülnek, akkor terhel engem valamilyen felelősség?

Nem áll fenn a munkáltató munkajogi felelőssége, ha a nála dolgozóval nem munkaviszonyt létesített, hanem vállalkozási vagy megbízási szerződést kötött. Amennyiben azonban a felek valójában a megbízási, vállalkozási szerződéssel munkaviszonyt lepleznek, és erre egy munkaügyi ellenőrzés során fény derül, a munkáltató munkajogi felelőssége megállapítható.

4. Munkába menet baleset ért. Felelős-e ilyenkor a munkáltató?

Általában nem felel a munkáltató a munkahelyre menet és jövet történt balesetért, kivéve, ha az utazás a munkáltató által üzemben tartott szállítóeszközön történt. Érdemes tudni tehát, hogy a baleset csak társadalombiztosítási szempontból minősül üzemi balesetnek, a munkáltatót ilyenkor azonban nem terheli kártérítési felelősség. A munkáltató tulajdonában vagy használatában lévő közlekedési eszközön szállított munkavállalók járművön bekövetkezett balesetéért a munkáltató felelősséggel tartozik. Felel a munkáltató akkor is, ha a dolgozót a munkahelyre menet vagy onnan jövet olyan úton éri baleset, amelynek kezelője szintén a munkáltató.

5. Amunkáltatóm orvosi alkalmassági vizsgálat címén ideggyógyászhoz küldött. Véleményem szerint ez túlzás, és megalázó is volt. Felléphetek-e kártérítési igénnyel a munkáltató felé?

A munkaviszony fennállása alatt, illetve annak keletkezésekor csak a munkaviszonyt érintő és a személyiségi jogot nem sértő adatközlés kérhető a munkavállalótól. Kártérítési kötelezettséget keletkeztethet tehát az olyan alkalmassági vizsgálat, amely személyiségi jogot sért.

6. Amunka mellett egyetemen tanulok. Vizsgaidőszakban a munkáltatóm nem engedett el az egyik vizsgára, így a hiányzás miatt pótvizsgáznom kellett, és a vizsgaidőszakom is egy héttel kitolódott. Felelős-e ezért a munkáltató?

A tanulmányi szerződés alapján folytatott tanulmányok során bekövetkezett károsodás nem függ össze a munkaviszonnyal, a munkáltató utasítására végzett tanulmányok, tanfolyamon való részvétel vagy továbbképzés viszont igen, tehát ez utóbbi körben előállott károkért felel a munkáltató. A tanulmányi szerződés tartalmának megfelelően a munkáltató különféle szolgáltatásokat köteles teljesíteni. A munkavállaló a munkáltató szerződésszegése esetén kárigényt érvényesíthet.

7. Kilenc éve folyamatosan dolgozom a jelenlegi munkáltatómnál. Eddig huszonegy alkalommal kötött velem határozott idejű munkaszerződést. Véleményem szerint ez jogellenes. Mit tehetek?

A rendeltetésellenes munkáltatói joggyakorlás gyakori esete, amikor a munkáltató kellő indok nélkül köt a dolgozóval több határozott idejű munkaszerződést határozatlan időre szóló helyett. Amennyiben bizonyítja a határozott idő kellő érdek nélküli kikötését, a munkaszerződésnek ez a része érvénytelen, a munkaviszonyt határozatlan időre szólónak kell tekinteni. Ezáltal a munkaviszony megszűnése esetén a munkáltatónak a törvényben meghatározott felmondási járandóságot ki kell fizetnie. A dolgozó kártérítés iránti igényt is érvényesíthet, ha a határozott időre kötött munkaszerződésből kifolyóan elesett valamilyen jogosultságától.

8. Mitekinthető balesetnek?

A munkáltató kártérítési felelősségének legtipikusabb esete a baleset. Balesetnek kell tekinteni az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatást, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más testi, lelki egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.

9. Amunkáltató jogellenesen szűntette meg a munkaviszonyomat. Mivel az álláskeresési ellátás a megélhetésemet nem fedezte, kölcsönt kellett felvennem. Három hónapig kerestem állást, ami rengeteg utazással és költséggel járt. Követelhetek-e kártérítést?

Ha a bíróság jogerősen megállapítja, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyt, a munkáltató köteles az ebből eredő kárt is megtéríteni. Ez a kártérítési kötelezettség a munkaviszony helyreállításakor egyaránt fennáll. A megtérítendő kár körébe tartozik a munkakereséssel felmerült költség (például egy másik munkáltatóhoz benyújtott pályázattal kapcsolatos költség), illetve az elmaradt munkabér pótlására igénybe vett bankkölcsön kamata is.

10. Közös megegyezéssel megszűnt a munkaviszonyom. A papírjaimat a munkáltatóm csak két hónappal később adta ki, ezért mostanáig semmilyen ellátást nem kaptam. Mit tehetek?

Az igazolásokhoz, a működési bizonyítványhoz, az ezekben foglalt adatok és tények helyességéhez a munkavállalónak fontos érdeke fűződik. A munkaviszony megszűnésekor a munkáltató tehát az Mt.-ben előírtak szerint köteles eljárni. Emiatt az iratok kiadásának elmulasztása vagy megtagadása, illetve a helytelen adatközlés a munkaadó által kártérítés-fizetési kötelezettséggel jár.

11. Az új Munka Törvénykönyv hatályba lépésével hogyan módosult a munkáltató kártérítési felelőssége?

Az új törvény értelmében a munkáltató csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy

• a kárt az ellenőrzési körön kívül eső nem várt körülmény okozta, vagy
• nem volt elvárható tőle, hogy a kárhoz vezető körülmény bekövetkeztét elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.

Korábban azt kellett bizonyítania, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok okozta.

12. Kirendelés (2013. január 1-jétől a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás) esetén melyik munkáltatót terheli kártérítési felelősség?

Ha a munkáltató egyoldalúan arra kötelezte a munkavállalót, hogy harmadik személy részére végezzen munkát, a munkavállalónak ott okozott munkáltatói kár megtérítésére a kirendelő és a fogadó munkáltató egyetemlegesen köteles (a munkavállaló bármelyiktől követelheti a teljes kár megtérítését).

13. Módosítani kell-e a munkaszerződést, ha a felek a gondatlan károkozás esetén másfél havi átlagbér kártérítési mértéket jelöltek meg?

Az új Munka Törvénykönyve kártérítési felelősségre vonatkozó szabályainak hatályba lépésével, amelyek jelentősen különböznek a korábbi törvény szabályaitól, a korábbi Munka Törvénykönyve alapján megkötött munkaszerződések rendelkezéseit felül kell vizsgálni.

Az új törvény rendelkezéseit a kártérítés mértékének meghatározásakor széles tárgyalási szabadságot biztosítanak a felek részére, ezért a későbbi viták elkerülése érdekében célszerűségi okokból szükséges a munkaszerződések módosítása is.

Ha például a megállapodásban foglalt kikötés a törvénytől eltér, vizsgálni szükséges azt, hogy az eltérés az új Munka törvénykönyve szerint jogszerű-e. Ha a megállapodás a törvénytől eltér, és erre a törvény felhatalmazást ad, akkor az adott kikötés továbbra is fenntartható.

Ha a megállapodás a munkavállalóra kedvezőbb rendelkezést tartalmaz, mint az új Munka törvénykönyve, addig, amíg e megállapodásokat nem módosítják, vagy hatályon kívül nem helyezik, a munkáltató azokhoz kötve van. A munkavállaló gondatlan károkozás esetén legfeljebb négyhavi távolléti díjával felel az új szabályozás szerint, így ha a korábban kötött munkaszerződés szerint ez a mérték csupán másfél havi, úgy a munkáltató e szabályhoz mindaddig kötve van, amíg a felek a szerződést nem módosítják. Ez ugyanis a munkavállaló javára történő eltérést jelent a törvény szabályától, ami a kártérítési felelősség körében megengedett.

Ha a korábbi munkaszerződés kifejezetten szabályozta a munkavállalói kártérítési felelősség esetkörét, és az nem ellentétes az új jogszabállyal, akkor annak módosításáig az adott kikötés alapján tartozik kártérítéssel a munkavállaló.

Ha a munkaszerződések korábbi kikötései az új Munka Törvénykönyvébe ütköznek, vagy ha a megállapodásban foglaltak eltérnek a törvénytől, és az eltérésre nincs törvényes lehetőség, úgy az adott rendelkezés érvénytelen, semmis.