1. Mit jelent a leltárhiány? Mikor
tartozom a leltárhiányért
felelősséggel?
Leltárhiány az
értékesítésre,
forgalmazásra, vagy kezelésre
szabályszerűen átadott és
átvett anyagban, áruban (leltári
készlet) ismeretlen okból keletkezett,
természetes mennyiségi
csökkenés és a kezeléssel
járó veszteség
mértékét (forgalmazási
veszteség) meghaladó hiány.
A leltárhiányért való
felelősség feltétele a
leltáridőszakra vonatkozó
leltárfelelősségi
megállapodás megkötése, a
leltári készlet szabályszerű
átadása és átvétele,
a leltárhiánynak a
leltározási rend szerint
lebonyolított, a teljes leltári
készletet érintő
leltárfelvétel alapján
történő
megállapítása,
továbbá legalább a
leltáridőszak felében az adott
munkahelyen történő
munkavégzés. Ezen feltételek
hiányában a
munkavállalótól
leltárhiányért
kártérítés nem
követelhető.
3. Milyen feltételek teljesülése
alapozhatja meg a munkavállaló
kártérítési
felelősségét?
A vétkességen alapuló,
általános felelősségi alakzat
megállapíthatóságának
négy feltétele van, úgymint:
-
a munkavállaló
kötelezettségszegése,
-
a munkavállaló
vétkessége,
-
a kár bekövetkezése,
és
-
a munkavállaló magatartása
és a bekövetkezett kár
közötti okozati
összefüggés.
4. Mit tekint az új Munka
Törvénykönyve a
kárfelelősség alapjának?
A munkaviszonyból származó
kötelezettség
megsértésének
felróhatónak kell lennie. A
munkavállaló akkor felel, ha nem
úgy járt el, ahogy az adott helyzetben
általában elvárható. (Eddig
a vétkes károkozást tekintette a
törvény a kárfelelősség
alapjának.)
5. Mikor nem kell megtéríteni a
munkavállalónak a
munkáltató kárát?
Nem kell megtéríteni azt a kárt,
-
amelynek bekövetkezése a
károkozás idején nem volt
előre látható, nem
állt közvetlen okozati
összefüggésben a
munkavállaló
magatartásával,
-
amelyet a munkáltató
részben vétkes magatartása
okozott, és
-
amely abból származott, hogy a
munkáltató nem tett eleget
kárenyhítési
kötelezettségének.
6. Ki terhel a felelősség, ha a
kárt több munkavállaló
közösen okozta?
Ha a kárt többen okozzák, a
kárösszeget a vétkesség
arányában kell közöttük
elosztani. Ha a vétkesség nem
állapítható meg, a
károkozó munkavállalók a
kárt közrehatásuk
arányában viselik, ha ez sem
egyértelmű, akkor pedig egyenlő
arányban. (Korábban a
közrehatás arányát a
törvény nem rendelte vizsgálni.)
Ha valamennyien azonosan vétkesek, akkor a
kárért szintén egyenlő
arányban felelősek. Ha
szándékosság
állapítható meg a
károkozásnál, a
munkavállalók felelőssége
egyetemleges, vagyis a munkáltató
bármelyik munkavállalótól
követelheti az egész
kártérítést.
7. Lehetőség van-e arra, hogy
munkavállalóként mentesüljek
a kártérítés egy
részének megfizetése
alól?
Ha a törvény alkalmazása
túlságosan hátrányos
következménnyel járna a
kárért felelős
munkavállalóra, szociális
szempontokat is figyelembe lehet venni. A
munkáltató mérlegelheti a
munkavállaló helyzetére gyakorolt
hatásokat, és eltekinthet a
kártérítés
egészének vagy egy részének
megtérítésétől.
A kárfelelősség
érdekében indult perben
eljáró bíróság a
munkavállalót
méltányosságból
részben mentesítheti a kár
viselése alól akkor is, ha
felelőssége
megállapítható.
8. Mikor szűnik meg a
leltárfelelősségi
megállapodás?
Új előírás, hogy a
leltárfelelősségi
megállapodás megszűnik,
-
ha a munkavállaló azt
írásban felmondja, ezt indokolni
nem kell, de felmondás csak a
leltáridőszak végével
történhet,
-
ha a munkavállaló munkaviszonya
megszűnik,
-
ha a munkavállaló,
munkakörének
megváltozása folytán
már nem kezeli a
leltárkészletet.
A megállapodás megszűnése
nélkül sem kérhető
számon a munkavállalótól
annak megtartása - azaz nem áll fenn a
leltárfelelősség -, ha a
munkavállaló a leltáridőszak
legalább felében nem végez
munkát az adott munkahelyen.
9. Mia munkavállalói
biztosíték és milyen célt
szolgál?
Új előírás, hogy a
munkavállaló írásbeli
megállapodás alapján az
általa okozott esetleges károk
fedezésére pénzbeli
biztosítékot adhat a
munkáltató részére.
Biztosítékadásról csak
olyan munkavállalóval lehet
megállapodni, aki munkaköre
ellátása során más
munkavállalótól vagy harmadik
személytől pénzt, más
értéket vesz át, vagy
részükre ilyet fizet, átad, illetve
ilyen feladatok más általi
teljesítését közvetlenül
ellenőrzi.
Biztosíték
nyújtására a munkaviszony
során egy alkalommal kerülhet sor. A
biztosítékot pénzben kell
nyújtani, összege nem haladhatja meg a
munkavállaló egyhavi
alapbérét és az alapbér
növekedése miatt a
munkáltató, nem követelheti a
biztosíték
kiegészítését.
10. Mekkora a munkavállalói
kárfelelősség
mértéke?
Szándékos károkozás
esetén a munkavállalónak a teljes
kárt meg kell térítenie,
függetlenül anyagi helyzetétől,
szociális körülményeitől.
Gondatlan kártérítés
esetén a megtérítendő
kár mértéke a korábbi
rendelkezések szerint a
munkavállaló egyhavi keresetének
ötven százalékáról
2012. július 1-je után a
távolléti díj
négyszeresére emelkedik. Ezt
kollektív szerződés a
távolléti díj
nyolcszorosára emelheti (a korábbi
hathavi átlagkeresettel szemben).
Súlyosan gondatlan károkozás
esetén szintén a teljes
kárösszeg térítendő meg.
11. Hogyan tudja érvényesíteni
kárigényét a
munkáltató?
Ha a levonás szabályai nem
alkalmazhatók, a munkáltató
akár fizetési
felszólítással is
érvényesítheti a
minimálbér háromszorosát
meg nem haladó igényét. (A
korábbi szabályok szerint a
munkáltató írásbeli
felszólítással
érvényesíthette a
munkavállalóval szembeni
követeléseit, s ha ez eredménytelen
volt, bírósághoz fordulhatott.) Ez
esetben a munkavállalónak kell pert
kezdeményeznie a munkáltató ellen,
ha a követeléssel nem ért egyet. A
minimálbér háromszorosát
meghaladó összeg esetén a
munkáltató fordul
bírósághoz.
12. Korábban megkötött
munkaszerződésben meghatározott
kártérítés
mértékét szükséges-e
az új Mt-vel összefüggésben
módosítani?
A kártérítési
felelősségre vonatkozó
rendelkezések 2012. július elsején
hatályba léptek és azokat ezen
időponttól - a törvényben
meghatározott kivételekkel - alkalmazni
is kell.
Az új törvény
kártérítési
felelősségre vonatkozó
szabályainak hatályba
lépésével a korábbi
törvény alapján megkötött
munkaszerződések rendelkezéseit
felül kell vizsgálni.
Például, ha a
megállapodásban foglalt
kikötés eltér a
törvénytől, vizsgálni
szükséges azt, hogy az
eltérés az új törvény
szerint jogszerű-e. Ha a
megállapodás a
törvénytől eltér, és
erre a törvény felhatalmazást ad,
akkor az adott kikötés továbbra is
jogszerűen fenntartható. Ha a
munkaszerződések korábbi
kikötései az új Mt-be
ütköznek, akkor az adott rendelkezés
érvénytelen, semmis.
13. Felel-e a munkavállaló a gondatlan
károkozásért, ha ez a
munkaszerződésben nem került
rögzítésre?
A kártérítési
felelősségre a károkozó
magatartás, ha pedig ennek időpontja nem
állapítható meg, akkor a
kár bekövetkezésének
időpontjában hatályos
rendelkezések az irányadók.
A kártérítési
felelősség
szabályozásának esetében
biztosít egyfajta átmeneti időszakot
az új Munka törvénykönyve. A
kártérítési
felelősségre vonatkozó
rendelkezések mindazonáltal 2012.
július 1-jén hatályba
léptek, és azokat ezen
időponttól – a törvényben
meghatározott – kivétellel
alkalmazni kell.
14. Módosítani kell-e a
munkaszerződést, ha a felek a gondatlan
károkozás esetén
másfél havi átlagbér
kártérítési
mértéket jelöltek meg?
Az új Munka Törvénykönyve
kártérítési
felelősségre vonatkozó
szabályainak hatályba
lépésével, amelyek jelentősen
különböznek a korábbi
törvény szabályaitól, a
korábbi Munka Törvénykönyve
alapján megkötött
munkaszerződések rendelkezéseit
felül kell vizsgálni.
Az új törvény rendelkezéseit
a kártérítés
mértékének
meghatározásakor széles
tárgyalási szabadságot
biztosítanak a felek részére,
ezért a későbbi viták
elkerülése érdekében
célszerűségi okokból
szükséges a munkaszerződések
módosítása is.
Ha például a
megállapodásban foglalt
kikötés a törvénytől
eltér, vizsgálni szükséges
azt, hogy az eltérés az új Munka
törvénykönyve szerint jogszerű-e.
Ha a megállapodás a
törvénytől eltér, és
erre a törvény felhatalmazást ad,
akkor az adott kikötés továbbra is
fenntartható.
Ha a megállapodás a
munkavállalóra kedvezőbb
rendelkezést tartalmaz, mint az új Munka
törvénykönyve, addig, amíg e
megállapodásokat nem
módosítják, vagy hatályon
kívül nem helyezik, a
munkáltató azokhoz kötve van. A
munkavállaló gondatlan
károkozás esetén legfeljebb
négyhavi távolléti
díjával felel az új
szabályozás szerint, így ha a
korábban kötött
munkaszerződés szerint ez a
mérték csupán másfél
havi, úgy a munkáltató e
szabályhoz mindaddig kötve van, amíg
a felek a szerződést nem
módosítják. Ez ugyanis a
munkavállaló javára
történő eltérést jelent
a törvény szabályától,
ami a kártérítési
felelősség körében megengedett.
Ha a korábbi munkaszerződés
kifejezetten szabályozta a
munkavállalói
kártérítési
felelősség esetkörét, és
az nem ellentétes az új
jogszabállyal, akkor annak
módosításáig az adott
kikötés alapján tartozik
kártérítéssel a
munkavállaló.
Ha a munkaszerződések korábbi
kikötései az új Munka
Törvénykönyvébe
ütköznek, vagy ha a
megállapodásban foglaltak eltérnek
a törvénytől, és az
eltérésre nincs törvényes
lehetőség, úgy az adott
rendelkezés érvénytelen, semmis.
15. Alkalmazható-e a nyolchavi
távolléti díjnál magasabb
kártérítési
mérték leltárhiány
esetén?
A törvénynek a munkavállalói
kárfelelősségre vonatkozó
rendelkezései általános jelleggel
úgynevezett relatív diszpozitív
szabályok, azaz azoktól a
kollektív szerződés is csak a
munkavállaló javára térhet
el, akár a felelősség jogalapja,
akár a kártérítési
felelősség mértéke
tekintetében.
Ezen elv alól csak a
leltárfelelősség kivétel,
ahol a kollektív szerződés a
kártérítés
mértékét korlátozó
szabálytól a munkavállaló
hátrányára is eltérhet.
A leltárhiányért való
kártérítési
felelősség mértékét a
törvénytől eltérően a
munkavállaló
hátrányára
történő eltéréssel is
meg lehet állapítani.
|