1. Milyen előfeltételei vannak
érdekképviseleti szervezet
alapításának a munkahelyen?
A Munka Törvénykönyve
kizárólag azt írja
előfeltételként, hogy a
szervezkedés a munkavállalók,
illetőleg a munkáltatók
gazdasági, társadalmi érdekeinek
előmozdítását, annak
védelmét szolgálhatja.
2. Köteles vagyok belépni munkahelyemen
érdekvédelmi szervezetbe?
Az Mt. hangsúlyozza, hogy sem a
munkáltató, sem pedig a
munkavállaló nem
kényszeríthető arra, hogy
érdekvédelmi szervezetbe belépjen,
sem arra, hogy attól távol maradjon.
3. Szükséges a munkáltató
belegyezése ahhoz, hogy a
munkavállalók
érdekképviseleti szervezetet
alakítsanak a munkahelyen?
A munkáltató beleegyezése nem
szükséges. Továbbá a
munkáltató nem akadályozhatja meg
azt, hogy a munkavállalók a
munkáltatói szervezeten belül, vagy
azon kívül munkavállalói
érdekképviseleti szervezetet
alakítsanak, működtessenek,
illetőleg az általuk választott
szervezetbe belépjenek.
4. Miből áll a
munkáltatónak a szakszervezettel
való együttműködési
kötelezettsége?
A törvény általános
szabályként rögzíti, hogy a
munkáltatónak a szakszervezettel
együtt kell működnie, a két felet
együttműködési
kötelezettség terheli egymással
szemben. Az együttműködési
kötelezettségéből
fakadóan a tájékoztatási
kötelezettség a feleket
kölcsönösen terheli, és kiterjed
a jogok gyakorlásával és a
kötelezettségek
teljesítésével kapcsolatos minden
lényeges kérdésre. Kiemelt
fontosságra tekintettel a törvény
előírja, hogy a munkáltató,
az üzemi tanács, a szakszervezet
köteles egymást írásban
tájékoztatni a
képviseletére jogosult, valamint a
tisztségviselő
személyéről. A
tájékoztatási
kötelezettséget a felek úgy
kötelesek teljesíteni, hogy az
átadni szándékozott
információt a másik fél
megismerhesse, megvizsgálhassa, ezzel
kapcsolatos véleményét
kialakíthassa, és
képviseletét lehetővé tegye.
5. Milyen esetekben kötelező
konzultálni a munkáltatónak a
szakszervezettel? Mi minősül
konzultációnak?
Konzultációnak minősül a
munkáltató és az üzemi
tanács, illetve a munkáltató
és a szakszervezet közötti
véleménycsere, párbeszéd. A
konzultációs kötelezettség
tárgyköreit a törvény nem
sorolja fel, azonban az Európai Parlament
és az Európai Unió 2002/14/EK
irányelve alapján a
munkáltató konzultációs
kötelezettsége ki kell terjednie
különösen:
-
A munkavállalók nagyobb
csoportját érintő
munkáltatói
intézkedésekre
(különös a
munkáltató
átszervezésére,
átalakítására,
privatizálására,
korszerűsítésére
vonatkozó elképzelésekre),
-
A munkavállalók nagyobb
csoportját érintő
munkáltatói
intézkedésekre
(különösen a
munkáltató
átszervezésére,
átalakítására,
szervezeti egység
önálló szervezetté
alakulására,
privatizálására,
korszerűsítésére
vonatkozó elképzelésekre),
-
A munkáltató gazdasági
helyzetét érintő
alapvető kérdésekre,
-
A bérek, keresetek
alakulására és a
bérkifizetéssel
összefüggő likviditásra,
a foglakoztatás jellemzőire, a
munkaidő
felhasználására, a
munkafeltételek jellemzőire,
-
A munkáltató
tevékenységi körének
jelentős
módosítására,
illetve a munkáltató
beruházásaira vonatkozó
jelentős döntések
tervezetére,
-
A személyügyi
nyilvántartás rendszerének
kialakítására, a
nyilvántartandó adatok
körére, az adatlap tartamára
vonatkozó elképzelésekre,
személyügyi tervre,
-
A munkavállalók
képzésével
összefüggő tervekre, a
foglalkoztatást
elősegítő
támogatások
igénybevételére,
-
A megváltozott
munkaképességű
dolgozók
rehabilitációjára
vonatkozó intézkedések
tervezetére,
-
Az éves szabadságolás
tervre,
-
Az új munkaszervezési
módszerek és a
teljesítménykövetelmények
bevezetésére,
-
A munkavállalók lényeges
érdekeit érintő belső
szabályzatainak tervezetére,
-
A munkáltató által
meghirdetett anyagi vagy erkölcsi
elismeréssel járó
pályázatokra.
A munkáltató, az üzemi tanács
és a szakszervezet a fentieken
túlmenően is megállapodhat olyan
kérdésekben, amelyekről a
munkáltató köteles
tájékoztatást adni.
6. Hogyan kell lefolytatni a
konzultációt a munkáltató
és az érdekképviseleti szervek
között?
A konzultációt a
konzultációs célnak megfelelő
időben kell lefolytatni és a
konzultációs határidőket mind
az üzemi tanáccsal, mind a szakszervezettel
való konzultáció esetére
alkalmazni kell. A konzultáció
rendeltetésszerűségét annak
törvényi szabályozása
garantálja, hogy azt célhoz
kötötten, a tárgyalásra
való felkészüléshez
elegendő időt biztosító
időpontban és a megállapodás
szándékával kell lefolytatni,
biztosítani kell a felek szükséges
szintű képviseletét, a
közvetlen, személyes
véleménycsere
lehetőségét, valamint az
érdemi tárgyalás
követelményét. A felek
megállapodhatnak abban, hogy a
konzultáció lefolytatásához
milyen időtartam szükséges. Az
üzemi tanács, a szakszervezet és a
munkáltató hosszabb határidőt
tartalmazó, eltérő
megállapodása hiányában, a
munkáltató a tervezett
intézkedést a konzultáció
időtartama alatt, de legfeljebb a
kezdeményezés
időpontjától számított
hét napig nem hajthatja végre.
7. Megtagadhatja a munkáltató a
konzultáció
lefolytatását?
A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a
munkáltató nem köteles
tájékoztatást adni vagy
konzultációt folytatni, ha az olyan
tény, információ, megoldás
vagy adat nyilvánosságra
kerülésével járhat, amely a
munkáltató jogos gazdasági
érdekeit vagy működését
veszélyeztetné.
8. Ki jogosult konzultációt
kezdeményezni?
Valamennyi fél jogosult
konzultáció
kezdeményezésére, nem csak a
munkavállalói szervezetek joga a
kezdeményezés.
9. Mi tartozik bele a
tájékoztatás fogalmába az
Mt. szerint?
Tájékoztatás a munkaügyi
kapcsolatokkal vagy a munkaviszonnyal
összefüggő, törvényben
meghatározott információ
átadása. Feltétel, hogy ennek
megismerése, megvizsgálása oly
módon történjen, hogy
lehetséges legyen az ezzel kapcsolatos
vélemény kialakítása,
képviselete.
|