1. Kölcsönzött
munkavállaló vagyok, milyen
szabályok vonatkoznak rám?
A munkaerő-kölcsönzés olyan
munkaviszony, ahol szükségképpen
három jogalany van, vagyis
hárompólusú a jogviszony. Ezek a
jogalanyok a kölcsönbeadó,
kölcsönvevő, valamint a
munkavállaló. A
kölcsönbeadó és a
kölcsönvevő szerződéses
kapcsolatban állnak egymással,
polgári jogviszonyban. A
munkavállaló pedig a
kölcsönbeadóval munkaviszonyban
áll. A munkavállaló és a
kölcsönvevő között
munkaviszony nem jön létre,
szerződéses kapcsolat nincs
közöttük. Jogviszonyukra a
munkavállaló és a
kölcsönbeadó által
kötött szerződés, a
kölcsönbeadó és a
kölcsönvevő szerződés
rendelkezései, és az Mt. szabályai
vonatkoznak. Ennek értelmében a
munkavállaló, a
kölcsönbeadó és a
kölcsönvevő között
felmerült bármely jogi
kérdésben a Munka
Törvénykönyve az
irányadó.
2. Kölcsönző cégen
keresztül dolgoztam, amíg fel nem mondtak.
Jár
végkielégítés?
A munkaerő-kölcsönzésre a Munka
Törvénykönyve különös
szabályokat állapít meg. Az
új Mt.-ben változás a
korábbi szabályozáshoz
képest, hogy a munkavállaló
jogosult lehet
végkielégítésre. A
végkielégítés
szabályait az általánoshoz
képest eltérően kell alkalmazni,
mégpedig úgy, hogy annak
megállapításakor a munkaviszonynak
az utolsó kikölcsönzés alatti
tartamát kell figyelembe venni. Az új Mt.
végkielégítésre
vonatkozó fejezete szerint a
végkielégítést
kölcsönvevőnként és csak
az utolsó kikölcsönzés
tekintetében kell
számítani. Ezzel
elkerülhető, hogy a
kölcsönzött
munkavállalónak az egyik termelő
cégnél eltöltött
munkaidejére vonatkozó
végkielégítést egy
másik kölcsönvevőnél
kelljen megfizettetni.
3. Munkaerő-kölcsönzés
esetén megszüntethető a munkaviszony
várandósság alatt,
munkáltatói felmondással?
Az új Mt.-ben a korábbival
ellentétben, az általános
felmondási védelem szabályai
ugyanúgy vonatkoznak a
kölcsönzött munkavállalóra
is. Ennek értelmében, igen a
várandós, kölcsönzött
munkavállaló is felmondási
védelem alatt áll.
4. Kölcsönzött
munkaerőként dolgozom egy
cégnél. Nem teljesen világos, hogy
ki gyakorolja a munkáltatói jogokat.
A munkaerő-kölcsönzésnek, mint
jogviszonynak sajátossága, hogy a
munkavállaló ténylegesen nem annak
a munkáltatónak a javára
végez munkát, akihez
munkaszerződéses viszony fűzi.
Ebből következik, hogy a
munkáltatói jogok megoszlanak a
munkáltató és a tényleges
foglalkoztató között.
Általános szabály, hogy a
kölcsönzött munkavállaló
felett, a munkáltatói jogok
gyakorlása rendjét illetően a
kölcsönbeadó és a
kölcsönvevő megállapodása
az irányadó. Azonban az
általános szabály mellett
garanciális jellegű, hogy a munkaviszony
megszüntetésének a jogát
kizárólag a kölcsönbeadó
gyakorolhatja, amelyből egyébként az
is következik, hogy a munkavállaló
is a kölcsönbeadóval köteles a
munkaviszony megszüntetésére
irányuló nyilatkozatát
közölni. Továbbá, az új
Mt a kölcsönzés ideje alatt a
kölcsönvevőhöz rendeli a
foglalkoztatási kötelezettséget, az
egészséget nem veszélyeztető
munkafeltételek
biztosítását, a
munkavédelemmel kapcsolatos
kötelezettségeket. Emellett, a
kölcsönvevő gyakorolja a
munkaidővel és pihenőidővel, ezek
nyilvántartásával kapcsolatos,
munkáltatót megillető jogokat
és kötelezettségeket.
5. Kölcsönzött
munkavállaló vagyok egy
cégnél, ki köteles
megtéríteni a munkába
járás költségeit?
Amennyiben megállapodásuk nem tér
ki erre, vagy másként nem rendelkezik, a
kölcsönbeadónak kell a
munkavállaló részére
megfizetnie a munkaviszony
teljesítésével indokoltan
felmerült költségét. Ide
tartozik különösen a
munkavállaló munkába
járással kapcsolatos
költségei, valamint a
munkavégzéshez szükséges
munkaköri alkalmassági vizsgálat
díja.
6. Törölték a
kölcsönbeadó céget a
nyilvántartásból, ahol dolgozom.
Mi történik ezután?
Az új Mt. szakít az eddigi
szabályozással, és az
érvénytelenség
jogkövetkezményéinek
alkalmazását írja elő
amennyiben a kölcsönbeadó a
hatósági
nyilvántartásból
törlésre kerül. Az új
szabályozás abból indul ki, hogy
ha a munkáltatói oldalon megszűnik
az a feltétel (nevezetesen a
nyilvántartásba vétel), amely
hiányában a munkáltató
kölcsönbeadó tovább már
nem lehet, azzal a kölcsönzés
céljából létesített
munkaviszony érvénytelenné
válik. Az érvénytelenségre
vonatkozó Mt. 29. § szerint az
érvénytelen munkaviszonyt a
munkáltató haladéktalanul
köteles megszüntetni, és a
munkavállalót felmentési
időre járó távolléti
díj illeti meg, továbbá alkalmazni
kell a végkielégítésre
vonatkozó szabályait is.
7. Az Mt. milyen szabályai nem
alkalmazhatóak
munkaerő-kölcsönzés
esetére?
Munkaerő-kölcsönzés
esetében nincs mód a
behívás alapján
történő munkavégzésre,
továbbá a munkakörmegosztás,
illetőleg a több munkáltató
által teljesített munkaviszony
szabályainak, továbbá a
bedolgozói munkaviszonyra vonatkozó
szabályokat sem lehet
munkaerő-kölcsönzés esetén
alkalmazni. Szintén nincs lehetőség
cselekvőképtelen személy
foglalkoztatására.
8. Ki mondhat fel a kölcsönzött
munkavállalónak?
A kölcsönzött munkavállaló
munkaviszonya megszüntetésének
jogát kizárólag a
kölcsönbeadó gyakorolhatja. A Munka
Törvénykönyve rendelkezése
szerint ettől a felek megállapodása
nem térhet el. A kölcsönzési
szerződést kötő felek
tehát semmilyen módon nem
ruházhatják fel a munkaviszony
megszüntetésének jogával a
kölcsönvevőt.
|