1. 15 évesen tudok diákmunkát
vállalni iskolaszövetkezetnél?
15. életév betöltése
után, iskolai tanítási
szünetben, szülői engedéllyel van
lehetőség munkát vállalni.
2. Milyen szabályok vonatkoznak rám
diákmunka alatt?
A munkavégzés során
elsődlegesen a Szövetkezeti
Törvény és a Munka
Törvénykönyvének
szabályrendszere az irányadó.
3. Nappali tagozaton tanuló diák
vagyok, jelenleg hallgatói jogviszonyom
szünetel, de iskolaszövetkezetnél tag
vagyok. Így is vállalhatok
diákmunkát?
Igen. A hallgatói jogviszony
szünetelése nem akadálya annak, hogy
az egyébként iskolaszövetkezeti tag
az iskolaszövetkezettel munkaviszonyt
létesítsen, az Mt. erre vonatkozó,
különös szabályai szerint.
Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a hallgatói
jogviszonyát szüneteltető
munkavállalónak az így
létesített jogviszonya alapján
biztosítási jogviszonya keletkezik,
és ennek alapján a feleknek
járulékfizetési (szociális
hozzájárulási
adó-fizetési) kötelezettsége
áll fenn.
4. Iskolaszövetkezeti munkaviszonynál a
munkaszerződés tartalmára milyen
különös szabályok
vonatkoznak?
Iskolaszövetkezeti munkaviszonynál a
feleknek szükségképpen
rendelkezniük kell arról, hogy a
munkaviszonyukat annak érdekében, annak
céljából hozzák
létre, hogy a munkavállaló az
iskolaszövetkezet által harmadik
személlyel kötött
szerződés
teljesítésében, mintegy az
iskolaszövetkezet nevében
eljáró
közreműködőként vegyen
részt, végezzen munkát. Ilyen
munkaszerződési kikötés
hiányában az iskolaszövetkezet
és tagjai közötti munkaviszony
különös szabályai nem
alkalmazhatóak.
Az általános szabályoktól
eltérően, a munkaszerződésben a
feleknek nem a munkavállaló
munkakörét, hanem a
munkavállaló által vállat
feladatok körét kell meghatározni.
A munkaszerződés kötelező
tartalmaként szabályozni kell azt is,
hogy a munkavállaló a
szolgáltatás
fogadójánál
történő munkavégzési
kötelezettsége
teljesítésének tartamára
milyen legkisebb mértékű
alapbérre jogosult.
Kötelező tartalmi elem továbbá
a munkaszerződésben, a felek
kapcsolattartási módjának
szabályozása, mégpedig arra az
időszakra vonatkozóan, amikor a
munkavállalót munkavégzési
kötelezettség nem terheli.
Különös szabály, hogy az
iskolaszövetkezet és a
munkavállaló a munkaviszonyt
kizárólag határozott időre
hozhatják létre, tehát a
munkaszerződés kötelező tartalmi
elemeként kell szabályozni a
határozott idő
kikötését.
5. Meg lehet hosszabbítani az
iskolaszövetkezettel kötött
munkaszerződésemet a lejárta
után?
Igen, meg lehet hosszabbítani. A munkaviszony
tartamára vonatkozóan nem kell az Mt.
azon rendelkezését alkalmazni, amely
kimondja, hogy a határozott idejű
munkaviszony tartama az öt évet nem
haladhatja meg. Iskolaszövetkezeti munkaviszony
esetében, a munkaviszony tartama az öt
évet meghaladhatja, és nincs
jelentősége annak sem, ha a felek a
megkötött határozott idejű
munkaviszonyt meghosszabbítják, vagy
egymást követően
létesítenek újabb
határozott idejű munkaviszonyt.
6. Változott az iskolaszövetkezeti
munkaviszonynál a bérezés?
Az új Mt. rendelkezéseit figyelembe
véve, ha az iskolaszövetkezet ebben a
munkaviszonyban foglalkoztatja a
munkavállalókat, részükre
éppen olyan összegben köteles
munkabért fizetni, béren
kívüli juttatást biztosítani,
mint amilyen összegű munkabért a
szolgáltatás fogadója a
saját munkavállalói
részére megállapít, illetve
juttat. Alapvető rendelkezés, hogy az
említett kötelezettség
teljesítésért az
iskolaszövetkezet, mint munkáltató,
és a harmadik személy egyetemlegesen
felel, vagyis a munkavállaló
bármelyikükkel szemben felléphet
követeléssel.
7. Diákmunka keretében dolgozom,
megillet valamennyi szabadság?
A munkavállalót az
általános szabályok szerint
járó szabadság nem illeti meg,
ugyanakkor e munkavállaló megfelelő
pihenését biztosítani kell. A
törvény kimondja, hogy a
munkavállaló részére
évente olyan tartamban nem rendelhető el
munkavégzési kötelezettség,
mint amilyen tartamban egyébként
részére alapszabadság és az
életkor szerinti pótszabadság
járna. Hangsúlyozni kell, hogy e
távollét a munkavállalót
nem szabadság címén illeti meg,
így a szabadság idejére
járó díjazás
szabályait sem kell alkalmazni.
8. Az Mt. milyen szabályai nem
alkalmazhatóak iskolaszövetkezet és
tagjai közötti munkaviszony
esetén?
Az iskolaszövetkezet és a tagja
közötti munkaviszonyra az új Mt.
115-133. §-ában foglaltakat nem kell
alkalmazni. E rendelkezés
értelmében, az iskolaszövetkezettel
a harmadik személy részére
nyújtott szolgáltatásban
való részvétel
céljából létesített
munkaviszonyban a munkavállalót nem
illeti meg szabadság, betegszabadság,
szülési szabadság, fizetés
nélküli szabadság, és nem
kell alkalmazni értelemszerűen a
szabadság kiadására
vonatkozó szabályokat sem. Az
iskolaszövetkezet és a tagja
között létesített
munkaviszonyra a behívás,
munkakörmegosztás, a több
munkáltató által
létesített munkaviszony szabályai
nem alkalmazhatóak, ugyanígy, a
bedolgozói jogviszonyra irányadó
rendelkezések szerint sem lehet
munkaszerződést kötni,
továbbá versenytilalmi
megállapodás
megkötésére sincs
lehetőség.
|