1. Kötelező az üzemi tanács létrehozása?

A munkavállalók nem kötelezhetőek üzemi tanács választására, a munkáltató pedig nem vonható felelősségre, ha a törvényi feltételek fennállása esetén mégsem került sor az üzemi tanács létesítésére. Az általános tájékoztatási kötelezettségből adódóan a munkáltatónak ugyanakkor tanácsos felhívni a munkavállalók figyelmét arra, ha az üzemi tanács választásának feltételei fennállnak, a választást azonban nem befolyásolhatja, annak során nem támogathatja egyik jelöltet sem.

2. Részmunkaidős munkavállaló is részt vehet az üzemi tanács tagjainak választásán?

Az üzemi tanácsi választáson minden, a munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállaló jogosult részt venni, függetlenül attól, hogy teljes munkaidős, részmunkaidős vagy nyugdíjas-e, feltéve, hogy az adott telephelyen dolgozik. Ebből a szempontból azt a munkavállalót is számításba kell venni, aki csupán egy napja dolgozik az adott telephelyen vagy a munkáltatónál, és azt is, akinek csak napjai vannak hátra a munkaviszonyból (mert például a felmondási ideje hamarosan lejár). Ugyancsak ide kell számítani azt a munkavállalót is, aki ún. egyéb hátrányos jogkövetkezmény (fegyelmi büntetés) hatálya alatt áll, nyugdíjasként dolgozik vagy atipikus munkaviszonyban áll. Az a munkavállaló is leadhatja szavazatát, aki egyébként aktuálisan nincs is a munkahelyen, mert például tartósan távol van a munkahelyétől (például gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon, szülési szabadságon van vagy keresőképtelen beteg). Azok a foglalkoztatottak azonban, akik nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állnak, nem vehetnek részt a választáson. A keresőképtelen beteg és a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalókat azonban a szavazás érvényességének megállapítása során nem kell figyelembe venni akkor, ha egyébként sem szavaztak.

3. Ki nem választható üzemi tanácstaggá?

Nem választható üzemi tanácstaggá az, aki munkáltatói jogot gyakorol, vagy aki a vezető hozzátartozója, továbbá, aki a választási bizottság tagja.

4. Kinek kell fizetni az üzemi tanács választásakor felmerülő költségeket?

A munkáltató biztosítja az üzemi tanács, illetve üzemi megbízott választásához szükséges költségeket.

5. Mikor érvényes az üzemi tanács tagjainak választása?

Az üzemi tanács tagjait titkos és közvetlen szavazással választják. A választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint fele részt vett. A választás ebből következően akkor érvénytelen, ha azon a választásra jogosultak több mint a fele nem vett részt. Az érvénytelen választást meg kell különböztetni az eredménytelen választástól. Eredménytelen csak az érvényes választás lehet, mégpedig akkor, ha azon a jelöltek vagy azok egy része az üzemi tanács létszámához igazodó számban nem kapták meg a minimális szavazatszámot, azaz nem érték el legalább az összes szavazat harminc százalékát.

6. Eredménytelen választás után hogyan kell eljárni?

Az üzemi tanács választása eredménytelen, ha azon a választásra jogosultak több mint a fele ugyan részt vett, de a harminc százalékos küszöböt nem érte el annyi jelölt, ahány üzemi tanácstagot a munkavállalók létszáma alapján meg kellene választani. A leadott szavazatok harminc százalékát elért jelölteket már ekkor is megválasztott üzemi tanácstagnak kell tekinteni, csak a fennmaradó helyekre kell új választást tartani. Az új választást harminc napon belül kell megtartani, és az azt megelőző tizenöt napig új jelöltek is állíthatók.

A megismételt választás akkor tekinthető érvényesnek, ha azon a választásra jogosultak egyharmada részt vett. Az Mt. a részvételi küszöböt az eredménytelenség miatt megismételt választáson is alacsonyabban határozza meg. A megismételt választáson megválasztott üzemi tanácstagnak azt a jelöltet kell tekinteni, aki a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezte. Az üzemi tanács póttagja ebben az esetben az lehet, aki az érvényesen leadott szavazatok legalább tizenöt százalékát megszerezte. Ha a megismételt választás is eredménytelen lesz, újabb választást legkorábban csak egy év elteltével lehet tartani.

7. Szavazategyenlőség esetén, milyen szabály az irányadó?

Szavazategyenlőség esetén, az adott munkáltatónál fennálló hosszabb munkaviszonyt kell figyelembe venni.

8. Mikor kell üzemi megbízottat választani, milyen szabályok vonatkoznak rá?

Az Mt. korábbi szabályaihoz hasonlóan üzemi tanács választható minden olyan munkáltatónál, illetve a munkáltató minden olyan önálló telephelyén vagy részlegénél, ahol a munkavállalók létszáma az ötven főt meghaladja. Amennyiben a munkavállalók létszáma nem éri el az ötvenegy főt, a tizenöt főt azonban meghaladja, nem üzemi tanácsot, hanem egy fő üzemi megbízottat kell választani. Mivel az üzemi megbízottra az üzemi tanácsra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, jogállása, hatásköre megegyezik az üzemi tanácséval, illetve az üzemi tanács tagjáéval, ugyanakkor nem köthet olyan üzemi megállapodást, amely a kollektív szerződésre tartozó kérdéseket is szabályoz.

9. Aközponti üzemi tanács megváltoztathatja az üzemi tanács döntését?

Ahogyan a korábbi szabályozásban, az új Munka Törvénykönyve alapján megválasztott központi üzemi tanács és az egyes üzemi tanácsok között sincs hierarchikus kapcsolat. A központi üzemi tanács ezért nem tekinthető magasabb szintű véleményező vagy döntéshozó szervnek, és nem értelmezhető egyfajta fellebbviteli fórumként sem. A központi üzemi tanács ezért nem is utasíthatja az üzemi tanácsokat, és nem változtathatja meg azok döntését. A központi üzemi tanács jelentősége abban áll, hogy nem az egyes részlegekre, önálló telephelyekre, hanem az adott munkáltató egészére kiterjedő kérdések tekintetében gyakorolja jogait.

10. Mikor szűnik meg az üzemi tanács?

Az Mt. meghatározza az üzemi tanács megszűnésének eseteit. Az üzemi tanács megszűnik, ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnik. Ugyancsak megszűnik az üzemi tanács, ha a telephely már nem minősül önállónak az Mt. 236. § (2) bekezdése értelmében. Az üzemi tanács értelemszerűen megszűnik, ha az öt éves megbízatási ideje lejár.

Az üzemi tanács megszűnik akkor is, ha tagjainak száma több mint egyharmaddal csökken, vagy a munkavállalók létszáma csökken ötven fő alá, avagy kétharmaddal. Az üzemi tanács megszűnik értelemszerűen akkor is, ha a bíróság a választás eredményét megsemmisíti, továbbá megszűnik a törvényben meghatározott egyéb esetben. Ez utóbbi közé tartozik az, amikor a gazdasági egységek összevonására, szétválására kerül sor (ideértve a munkáltató személyében bekövetkező változást is), a képviselettel nem rendelkező munkavállalók részvételi jogait azonban három hónapon belül üzemi tanácstag választásával vagy az üzemi tanács választásával biztosítani kell.

11. Van bármilyen ellenőrzési hatásköre az üzemi tanácsnak?

Az üzemi tanács feladata a munkaviszonyra vonatkozó szabályok megtartásának figyelemmel kisérése. Ellenőrzési hatásköre még jogsértés észlelése esetén sincs, ugyanis az üzemi tanács legfeljebb csak tárgyalásokat, konzultációt kezdeményezhet a munkáltatóval a tapasztalt problémákat illetően.

12. Milyen döntést nem lehet meghozni az üzemi tanács nélkül?

A korábbi szabályozáshoz képest lényegében szűkült az együttdöntési jog, hiszen a jóléti célú intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében már nincs közös döntési kényszer. Az üzemi tanács csupán egyetlen kérdésben, a jóléti célú pénzeszközök felhasználása tekintetében rendelkezik együttdöntési joggal. Jóléti célú pénzeszköznek minősülhet például a munkavállalók szociális helyzetével, gyermeke születésével, hozzátartójának halálával összefüggő célokra rendelt munkáltatói segélyezési alap, lakásvásárlással, lakásépítéssel, lakhatással, a munkavállalók üdültetésével, nyugdíjas munkavállalók megsegítésére szolgáló célokkal, kulturális vagy sport rendezvények támogatásával összefüggő elkülönült pénzalap. Az együttdöntési jog feltétele a jóléti célú pénzeszközök léte, ha tehát a munkáltatónál van ilyen pénzalap, az üzemi tanács együttdöntési joga annak felhasználására a törvény erejénél fogva kiterjed.

13.  Érvénytelen a munkáltató döntése, ha az megsérti az együttdöntési jogot?

Az Mt. nem mondja ki az együttdöntési jog megsértésével hozott munkáltatói döntés érvénytelenségét, így a bíróság csupán megállapíthatja a jogsértés tényét. Az üzemi tanács munkaügyi jogvitát kezdeményezhet jogának megsértése esetén. Ha az együttdöntési jog gyakorlása körében a felek között nincs egyetértés, a vitában döntőbíró igénybevétele kötelező.

14. Üzemi tanács tagja részt vehet a sztrájkban?

A sztrájkjog gyakorlása nem korlátozható, hiszen valamennyi munkavállalót megillet, alkotmányos alapjog. A sztrájkban való részvétel önkéntes. Ebből következően, abban akár az üzemi tanács tagja is részt vehet, ám a sztrájk idejére a megbízatása szünetel, így az üzemi tanács tevékenységével összefüggő jogokat és kötelezettségeket nem gyakorolhat. Noha ezt az Mt. külön nem mondja ki, az üzemi tanács tagját sem érheti hátrányos megkülönböztetés vagy retorzió amiatt, ha sztrájkban vesz részt.