1. Mikor jogosult a szakszervezet kollektív
szerződés kötésére?
Szakszervezet akkor köthet kollektív
szerződést, ha tagjainak száma
eléri a munkáltatóval
munkaviszonyban állók tíz
százalékát.
2. Felmondhatja-e a szakszervezet a kollektív
szerződést, ha a
szerződéskötésre való
jogosultságot a kollektív
szerződés megkötését
követően szerzi meg?
Ha valamely szakszervezet utóbb válik
szerződéskötésre
jogosulttá, kezdeményezheti a
szerződés
módosítását, a
tárgyalásokon részt vehet, de a
kollektív szerződés
felmondására, illetve a
módosítás
aláírására nem jogosult.
3. Mit szabályozhat kollektív
szerződés?
A kollektív szerződés a
munkáltató és a
munkavállalók egyéni
munkaviszonyból származó jogait,
kötelezettségeit, valamint a
szerződést kötő
munkáltató és a szakszervezetek
kapcsolatrendszerét szabályozhatja.
4. Mit szabályozhat kollektív
szerződés a szerződést
kötő munkáltató és a
szakszervezetek kapcsolatrendszerén
belül?
A munkáltató és a szakszervezetek
kapcsolatrendszerének szabályozása
körében rendezhetik a felek az
együttműködésükkel
kapcsolatos, így különösen a
konzultáció eljárási
szabályozásával, a
helyiséghasználattal, a szakszervezeti
tájékoztatások
közzétételével kapcsolatos
kérdéseket.
5. Kiterjed a kollektív szerződés
hatálya a vezető
állású
munkavállalóra?
A kollektív szerződés a vezető
állású
munkavállalókra továbbra sem
terjed ki.
6. Felmondhatja-e a szakszervezet a kollektív
szerződést abban az esetben, ha a
megállapodást nem
önállóan kötötte?
Több szakszervezet által kötött
kollektív szerződés esetében,
bár a szerződéskötés
joga csak együttesen gyakorolható, a
felmondás jogával bármelyik
szakszervezet önállóan is
élhet.
7. Kötelező kollektív
szerződést kötni?
A kollektív szerződés
megkötése nem kötelező,
bármelyik fél kezdeményezheti
azonban a megkötésére
irányuló tárgyalást, melyet
a másik fél nem utasíthat vissza.
Megegyezni tehát nem kell, tárgyalni,
együttműködni azonban
kötelező.
8. Írásba kell-e foglalni a
kollektív szerződést?
A Munka Törvénykönyve alaki
kötöttségként a
kollektív szerződés
írásba foglalásának
kötelezettségét írja
elő. Ez azt jelenti tehát, hogy
érvényesen kollektív
szerződést kötni szóban nem
lehet, az ilyen megállapodás
érvénytelennek tekinthető. Mivel a
kollektív szerződést csak
írásban lehet érvényesen
megkötni, azt módosítani és
megszüntetni (például felmondani) is
csak írásban lehet jogszerűen.
9.Mikor lép hatálya egy
kollektív szerződés?
A kollektív szerződés a
kihirdetésével lép
hatályba, ettől azonban eltérő
megállapodás is lehetséges,
így például a kihirdetést
követően is hatályba
léptethető, és elvileg nem
kizárt az sem, hogy egyes részei
visszamenőleges hatállyal kerüljenek
alkalmazásra. Megjegyzendő azonban, hogy a
munkavállalót érintő
kötelezettség visszamenőleges
hatállyal nem írható elő,
illetve meglévő kötelezettséget
nem lehet a munkavállalóra nézve
terhesebbé tenni.
10.Milyen formában kell kihirdetni a
kollektív szerződést?
A kihirdetés, a
munkáltatónál
általában szokásos módon
történhet (például
faliújságra történő
kifüggesztéssel, az intraneten való
hozzáférés
biztosításával). A felek
érdeke, hogy valamennyi érintett
megismerje a kollektív szerződés
tartalmát, így indokolt, hogy a
vezetők, a szakszervezeti
tisztségviselők egyaránt
hozzáférhessenek a kollektív
szerződés hatályos
szövegéhez. Különösen fontos
ez azoknál, akik munkakörüknél,
feladatuknál fogva alkalmazzák a
kollektív szerződés
rendelkezéseit (például a
munkáltatói jogkör gyakorlói,
személyzeti, bérszámfejtői
feladatokat ellátók stb.).
11. Jogosult az a szakszervezet a kollektív
szerződés
módosítására, amely
korábban jogszerűen megkötötte
azt, azonban már nem felel meg az új
Mt-ben foglalt szerződési
kötési feltételnek, mert a
szakszervezet elvesztette a
szerződéskötési
jogalanyiságát?
Az Mt. kimondja, hogyha a szakszervezeti
létszám nem éri el a 10
százalékot, a szakszervezet nem jogosult
kollektív szerződést kötni.
Amennyiben 2012. július 1-jét
követően megállapításra
kerül, hogy az aláíró
szakszervezet nem felel meg a 10
százalékos kollektív
szerződéskötési
képességnek, és a
munkavállalói oldalon egyedüli
aláírója volt a kollektív
szerződésnek, akkor a (a Munka
törvénykönyvét hatályba
léptető törvény 15 §-a
szerint) a kollektív szerződés 2013.
január 1-én hatályát
veszti.
Ha rajta kívül volt más
aláíró a szakszervezeti oldalon,
és ezek közül csak valamely vesztette
el a kollektív
szerződéskötési (és
módosítási)
jogosultságát a 10
százalékos küszöbre
tekintettel, a többi kollektív
szerződéskötési
képességgel rendelkező szakszervezet
aláírója marad, így
módosítást is
kezdeményezhet.
A 10 százalékos mértéket el
nem érő szakszervezet javasolhatja ugyan a
kollektív szerződés
módosítását, a
módosításhoz azonban
szükséges a törvényi
feltételeknek megfelelő szakszervezettel
való megállapodás.
12. Hatályát veszti az új Mt.
előtt határozatlan időre
kötött kollektív
szerződés, ha a szakszervezeti
létszám nem éri el a
törvényben a
szerződéskötési
képességhez szükséges
hányadot?
Az Mt-t hatályba léptető
törvény rendelkezései alapján
a jelenleg hatályos határozatlan
időre kötött kollektív
szerződés 2013. január 1-jén
a törvény erejénél fogva
hatályát veszti, ha a kollektív
szerződést kötő szakszervezet az
Mt. alapján nem jogosult kollektív
szerződés kötésére.
|