1. Munkáltatóként van-e
lehetőségem munkaviszonyból
származó igényemet
írásbeli felszólítás
útján
érvényesíteni?
A munkáltatónak ezen túl csak
akkor van lehetősége arra, hogy a
munkaviszonyból eredő – így a
jogalap nélkül felvett bér
visszafizetésére, illetve a
kártérítés
megtérítésére
vonatkozó igényeit -
írásbeli
felszólítással
érvényesítse a
munkavállalóval szemben, ha az
igény összege nem haladja meg a
kötelező legkisebb munkabér havi
összegének háromszorosát
(korábban nem volt ilyen korlát). A fenti
határt meghaladó igény
esetén a munkáltatónak kell pert
indítania.
2. Kollektív szerződés
eltérhet-e a munkajogi igényre
vonatkozó szabályoktól?
A munkáltató (munkáltatói
érdekképviselet) és a
szakszervezet a kollektív
szerződésben megállapodhat az
igények
érvényesítésének a
törvényben szabályozottaktól
eltérő módjáról. Ekkor
a kollektív szerződésben fel kell
sorolni azokat a vitás jogcímeket,
amelyeknél a felek a kollektív
szerződésben lefektetett szabályokat
alkalmazzák az
igényérvényesítésre.
3. Mikor kötelező
döntőbíró
igénybevétele a kollektív
munkaügyi vita során?
Kötelező döntőbíró
eljárását igénybe venni, ha
a vita az üzemi tanács
választásával és
működésével
összefüggő, a munkáltatót
terhelő indokolt költségek
megtérítésével, illetve ha
a munkáltató és az üzemi
tanács az együttdöntési
jogkörébe tartozó
jóléti célú
pénzeszközök
felhasználásáról
szóló döntéssel kapcsolatos.
4. Milehet munkajogi igény
tárgya?
Munkajogi igény tárgyai lehetnek
-
a munkaviszony alanyainak a
munkaviszonyból eredő igénye
-
szakszervezetnek, illetve üzemi
tanácsnak a Munka
törvénykönyvéből,
vagy kollektív
szerződésből, vagy üzemi
megállapodásból
származó igénye.
5. Munkajogi igénynek minősül-e
munkáltató és a
munkavállaló között
létrejött bérleti
jogviszonyból származó
igény?
Az egyéb (nem munkaviszony) jogviszonyból
eredő igény nem munkajogi igény.
Vagyis a bérleti jogviszony nem válik
munkajogi igénnyé attól, mert a
bérleti szerződést kötő
felek egyébként munkajogi kapcsolatban
állnak egymással.
6. Mikor évül el a munkajogi
igény?
A munkajogi igény három év alatt
évül el. Ettől eltérően a
bűncselekménnyel okozott kár
megtérítésére
irányuló igény öt év,
ha a büntethetőség
elévülési ideje ennél
hosszabb, akkor úgy az ennek megfelelő
idő alatt
érvényesíthető. Az
elévülési időt a felek nem
rövidíthetik le.
7. Dönthet úgy a
munkáltató, hogy nem vesz részt a
döntőbírói
eljárásban?
A kötelező döntőbírói
eljárás alól a felek nem
vonhatják ki magukat. A gyakorlati
tapasztalatokra tekintettel a törvény
úgy rendelkezik, hogy az elnök
személye - a felek egyetértése
hiányában - a jelöltek
között sorsolással dől el.
A törvény szerint a bizottság vagy a
döntőbíró
eljárásának tartama alatt a felek
nem tanúsíthatnak olyan
magatartást, amely a megállapodást
vagy a döntés
végrehajtását
meghiúsítaná.
8. Mit tehetek, ha a keresetet nem nyújtottam
be időben?
Ha a jogosult a keresetlevél
beadására megállapított
határidőt elmulasztja, igazolással
élhet. Az igazolási kérelmet
tizenöt napon belül lehet előterjeszteni
az elmulasztott határidő utolsó
napjától. Ha azonban a mulasztás
csak később jutott a félnek vagy
képviselőjének
tudomására, vagy az akadály csak
később szűnt meg, az igazolási
kérelem határideje a
tudomásszerzéssel, illetőleg az
akadály megszűnésével veszi
kezdetét. Az igazolási kérelemben
elő kell adni a mulasztás okát
és azokat a körülményeket,
amelyek a mulasztás
vétlenségét
valószínűvé teszik.
Határidő elmulasztása esetén
az igazolási kérelem
előterjesztésével együtt
pótolni kell az elmulasztott cselekményt
is. Hat hónap elteltével azonban az
igény még igazolási kérelem
előterjesztése esetén sem
érvényesíthető.
9. Milyen esetekben állapíthat meg a
törvény az
általánostól eltérő
igényérvényesítési
határidőt?
A munkaviszony
módosításával vagy
megszüntetésével, illetve a
munkavállaló
kötelezettségszegése miatt
alkalmazott jogkövetkezménnyel és a
fizetési felszólítással
szemben az általános
elévülési időtől
eltérően a jognyilatkozat
közlésétől
számított harminc napban határozza
meg a törvény az igény
érvényesítésének
határidejét.
A munkaviszony jogellenes
megszüntetésével kapcsolatos
valamennyi igényt az említett
határidőn belül kell
érvényesíteni.
10. Mikor kezdeményezhető jogvita a
munkáltató mérlegelési
jogkörében hozott
döntésével szemben?
Ez esetben csak arra alapozva
kezdeményezhető jogvita, ha a
munkáltató a
döntésének
kialakítására
irányuló szabályokat
megsértette. E szabályok közül
kiemelendő a rendeltetésszerű
joggyakorlás, illetve az egyenlő
bánásmód követelménye.
Ezen rendelkezések
megsértésére alapított
igény tehát a mérlegelési
körben hozott munkáltatói
döntéssel szemben is
érvényesíthető, s azt a
bíróság érdemben
vizsgálja.
|