Ugrás a publikus portálra
Gyakran ismételt kérdések
Kapcsolatfelvétel
Útmutató
Fogalomtár
Munkajogi igény érvényesítése, és a kollektív munkaügyi vitaNyomtatás
Mt. XXIII. és XXIV. fejezet

1. Munkáltatóként van-e lehetőségem munkaviszonyból származó igényemet írásbeli felszólítás útján érvényesíteni?

A munkáltatónak ezen túl csak akkor van lehetősége arra, hogy a munkaviszonyból eredő – így a jogalap nélkül felvett bér visszafizetésére, illetve a kártérítés megtérítésére vonatkozó igényeit - írásbeli felszólítással érvényesítse a munkavállalóval szemben, ha az igény összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér havi összegének háromszorosát (korábban nem volt ilyen korlát). A fenti határt meghaladó igény esetén a munkáltatónak kell pert indítania.

 

2. Kollektív szerződés eltérhet-e a munkajogi igényre vonatkozó szabályoktól?

A munkáltató (munkáltatói érdekképviselet) és a szakszervezet a kollektív szerződésben megállapodhat az igények érvényesítésének a törvényben szabályozottaktól eltérő módjáról. Ekkor a kollektív szerződésben fel kell sorolni azokat a vitás jogcímeket, amelyeknél a felek a kollektív szerződésben lefektetett szabályokat alkalmazzák az igényérvényesítésre.

 

3. Mikor kötelező döntőbíró igénybevétele a kollektív munkaügyi vita során?

Kötelező döntőbíró eljárását igénybe venni, ha a vita az üzemi tanács választásával és működésével összefüggő, a munkáltatót terhelő indokolt költségek megtérítésével, illetve ha a munkáltató és az üzemi tanács az együttdöntési jogkörébe tartozó jóléti célú pénzeszközök felhasználásáról szóló döntéssel kapcsolatos.

 

4. Milehet munkajogi igény tárgya?

Munkajogi igény tárgyai lehetnek

  • a munkaviszony alanyainak a munkaviszonyból eredő igénye
  • szakszervezetnek, illetve üzemi tanácsnak a Munka törvénykönyvéből, vagy kollektív szerződésből, vagy üzemi megállapodásból származó igénye.

 

5. Munkajogi igénynek minősül-e munkáltató és a munkavállaló között létrejött bérleti jogviszonyból származó igény?

Az egyéb (nem munkaviszony) jogviszonyból eredő igény nem munkajogi igény. Vagyis a bérleti jogviszony nem válik munkajogi igénnyé attól, mert a bérleti szerződést kötő felek egyébként munkajogi kapcsolatban állnak egymással.

 

6. Mikor évül el a munkajogi igény?

A munkajogi igény három év alatt évül el. Ettől eltérően a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére irányuló igény öt év, ha a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, akkor úgy az ennek megfelelő idő alatt érvényesíthető. Az elévülési időt a felek nem rövidíthetik le.

 

7. Dönthet úgy a munkáltató, hogy nem vesz részt a döntőbírói eljárásban?

A kötelező döntőbírói eljárás alól a felek nem vonhatják ki magukat. A gyakorlati tapasztalatokra tekintettel a törvény úgy rendelkezik, hogy az elnök személye - a felek egyetértése hiányában - a jelöltek között sorsolással dől el.

A törvény szerint a bizottság vagy a döntőbíró eljárásának tartama alatt a felek nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely a megállapodást vagy a döntés végrehajtását meghiúsítaná.

 

8. Mit tehetek, ha a keresetet nem nyújtottam be időben?

Ha a jogosult a keresetlevél beadására megállapított határidőt elmulasztja, igazolással élhet. Az igazolási kérelmet tizenöt napon belül lehet előterjeszteni az elmulasztott határidő utolsó napjától. Ha azonban a mulasztás csak később jutott a félnek vagy képviselőjének tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály megszűnésével veszi kezdetét. Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik. Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt pótolni kell az elmulasztott cselekményt is. Hat hónap elteltével azonban az igény még igazolási kérelem előterjesztése esetén sem érvényesíthető.

 

9. Milyen esetekben állapíthat meg a törvény az általánostól eltérő igényérvényesítési határidőt?

A munkaviszony módosításával vagy megszüntetésével, illetve a munkavállaló kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezménnyel és a fizetési felszólítással szemben az általános elévülési időtől eltérően a jognyilatkozat közlésétől számított harminc napban határozza meg a törvény az igény érvényesítésének határidejét.

A munkaviszony jogellenes megszüntetésével kapcsolatos valamennyi igényt az említett határidőn belül kell érvényesíteni.

 

10. Mikor kezdeményezhető jogvita a munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntésével szemben?

Ez esetben csak arra alapozva kezdeményezhető jogvita, ha a munkáltató a döntésének kialakítására irányuló szabályokat megsértette. E szabályok közül kiemelendő a rendeltetésszerű joggyakorlás, illetve az egyenlő bánásmód követelménye. Ezen rendelkezések megsértésére alapított igény tehát a mérlegelési körben hozott munkáltatói döntéssel szemben is érvényesíthető, s azt a bíróság érdemben vizsgálja.

Vissza az oldal tetejére