1. Ki jogosult a munkáltató képviseletére?

A munkáltató képviseletében jognyilatkozat tételére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. A munkáltatói joggyakorlás rendjét – a jogszabályok keretei között – a munkáltató határozza meg.

2. Érvényes-e a munkahelyi csoportvezető által közölt felmondás?

Ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy (szerv, testület) gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a jogkör gyakorlója a jognyilatkozatot jóváhagyta. Jóváhagyás hiányában is érvényes azonban a jognyilatkozat, ha a munkavállaló a körülményekből alappal következtethetett az eljáró jogosultságára.

3. Érvényes-e a munkavállaló meghatalmazottjának jognyilatkozata?

A munkavállaló a jognyilatkozatát személyesen teheti meg. Jognyilatkozatot meghatalmazott képviselője útján is tehet, az erre irányuló meghatalmazást írásba kell foglalni. Ilyen meghatalmazás hiányában is eljárhat a munkavállaló képviseletében hozzátartozója, amennyiben a jognyilatkozat megtételében a munkavállaló akadályozva van (pl. kórházban van, külföldön van). Vita esetén az akadályoztatás tényét igazolnia kell. A munkáltatónak a munkavállaló személyesen tett jognyilatkozatát kell figyelembe vennie, ha a munkavállaló és a képviselőjének jognyilatkozata eltérnek egymástól.

4. Korlátozottan cselekvőképes személyként köthetek-e munkaszerződést?

Igen, azonban az Mt. meghatároz egy pluszkövetelményt a szerződés érvényességéhez. Kimondja ugyanis, hogy a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a korlátozottan cselekvőképes személy olyan jognyilatkozatához, amely a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányul.

5. Írásba kell-e foglalni a tanulmányi szerződést, mint munkajogi jognyilatkozatot, hogy az érvényes legyen?

A jognyilatkozatot – ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik – alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. Azonban a munkavállaló kérésére a munkáltatónak a jognyilatkozatát akkor is írásba kell foglalnia, ha az egyébként nem kötelező. Írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot, ha annak közlése a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban kerül sor.

Ha jogszabály meghatározza az alaki kötöttséget, vagyis az írásbeliséget, akkor a jognyilatkozat érvényességéhez az írásba foglalás szükséges. Ilyen alaki kötöttséggel érvényes például a munkaszerződés, a tanulmányi szerződés, vagy a leltárfelelősségi megállapodás.

6. Megszüntethetem-e a munkaviszonyomat kizárólag szóbeli megállapodás alapján?

Amennyiben egy megállapodást írásba kellett foglalni, azt módosítani vagy megszüntetni is érvényesen csak írásban lehet. Tekintettel arra, hogy a munkaviszony érvényesen a munkaszerződés megkötésével jön létre, melynek írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni, így a megszüntetéséhez is szükséges az írásbeli forma. Az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – érvénytelen. Az érvénytelenség jogkövetkezménye azonban nem alkalmazható, ha a jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment.

7. Mia teendő, ha a munkavállaló megtagadja a felmondólevél átvételét?

Az írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, vagy az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza, tehát a felmondás ebben az esetben is közöltnek tekintendő.

8. Hogyan kell számítani a határidőket a munkajogban?

Napon, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérően nem rendelkezik, naptári napot kell érteni. A határidő számítása a határidő megkezdésére okot adó intézkedést követő napon kezdődik. A hetekben megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezdő napnak megfelel. Hónapokban, vagy években megállapított határidő lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdő napnak megfelel, ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja. A határidő az utolsó napjának végén jár le. A határidő az általános munkarend szerinti következő munkanap végén jár le, ha az utolsó nap az általános munkarend szerint heti pihenő- vagy munkaszüneti nap. A határidőt – az Mt. eltérő rendelkezése hiányában – akkor kell megtartottnak tekinteni, ha a lejárat napjának végéig a jognyilatkozatot közlik vagy ezen időpontig az egyéb magatartás tanúsítása megtörténik.

9. Mikor telik le a próbaidő az időtartamra vonatkozó munkajogi szabályok szerint?

Határidőnek nem minősülő időtartamot a munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a felek megállapodása is meghatározhat. Ilyen időtartam lehet például a határozott időre létrejött munkaviszony, a próbaidő, vagy a munkaidőkeret tartama. A határidőnek nem minősülő időtartam számítására a naptár az irányadó, tehát például a három hónapos próbaidő a harmadik hónap utolsó napján szűnik meg, nem a következő – negyedik – hónap első napján. Például a március 1-jétől induló három hónapos próbaidő május 31-én szűnik meg, és nem június 1-jén.