1.Ki lehet munkáltató?

Munkáltató az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat.

Jogképes személynek tekintendő az, akinek jogai és kötelezettségei lehetnek.

Munkáltató lehet:

• természetes személy pl.: magánszemély, egyéni vállalkozó
• jogi személy pl.: kft, rt
• jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság. pl. : kkt, bt

2. Hány éves kortól vállalhatok munkát?

A Munka törvénykönyve szerint munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez.

Főszabály szerint munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Továbbá, a főszabálytól eltérően munkavállaló lehet az a tizenötödik életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat, de csakis az iskolai szünet tartama alatt végezhet munkát.

3. Milyen különleges szabályok vonatkoznak rám, ha munkát szeretnék végezni, de még nem vagyok 18 éves?

Fiatal munkavállaló az, aki a 18. életévét nem töltötte be. A fiatal munkavállalóra a Munka törvénykönyve speciális rendelkezéseket, szigorúbb védelmi szabályokat tartalmaz.

Fiatal munkavállaló esetében:

• munkaidő-beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb 8 óra lehet,
• rendkívüli munkaidő nem rendelhető el számára,
• éjszakai munka nem rendelhető el számára,
• legfeljebb egy heti munkaidőkeret lehet elrendelni számára,
• legalább 12 óra tartamú napi pihenőidőt kell részére biztosítani,
• 4,5 órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet kell részére biztosítani,
• egyenlőtlen munkaidő-beosztás, heti pihenőnap egyenlőtlen beosztása esetében nem alkalmazható,
• a fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár (utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti).

4. Kinek az engedélye kell a fiatal munkavállalónak a munkaszerződés megkötésére?

5. Korlátozottan cselekvőképes-, cselekvőképtelen felnőtt vállalhat munkát?

A korlátozottan cselekvőképes felnőtt (vagyis 18. életévét beöltött) munkavállaló vállalhat munkát, de önállóan munkaszerződést nem köthet. Korlátozottan cselekvőképes személy munkaszerződés megkötésére vagy kötelezettségvállalásra irányuló jognyilatkozatához a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges. Munkaviszonnyal kapcsolatos egyéb nyilatkozatot azonban önállóan is tehet.

Az új Munka Törvénykönyvében változás, hogy a 18. életévüket betöltött cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személyek is lehetnek munkavállalók. Mivel belátási képességük tartósan, teljesen hiányzik, munkaviszonyra vonatkozó valamennyi jognyilatkozatot csak törvényes képviselőjük tehet helyettük, vagy nevükben.

Az új Mt. kimondja, hogy a cselekvőképtelen munkavállaló csak olyan munkakörre létesíthet munkaviszonyt, amelyet egészségi állapotánál fogva tartósan, és folyamatosan képes ellátni.

6. Megbízási szerződés esetében jár nekem a Munka Törvénykönyve szerint meghatározott szabadság? Ez a jogviszony munkaviszonynak számít?

A megbízási szerződés nem munkaviszony, így nem tartozik az Mt. hatálya alá. A megbízási szerződés alapján a felek között polgári jogi jogviszony létre, amire a Ptk. szabályai vonatkoznak. Ebből következik, hogy az Mt. szabadságra vonatkozó rendelkezései nem vonatkoznak a megbízottra.

Ha azonban színlelt szerződésről van szó, vagyis valójában munkaviszony jött létre a felek között, akkor munkaszerződésnek kell tekinteni a megbízási szerződést, és az Mt. szerint járó szabadság is jár.

7. Egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tagja vagyok, elláthatom-e munkaviszony keretében a társaság ügyvezető igazgatói posztját?

A Gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) 22.§ (3) bekezdése szerint, nem láthatja el egyszemélyes kft. tagja munkaviszony keretében az ügyvezetői tisztséget, azonban a társasági szerződés ilyen tartamú rendelkezése alapján ettől el lehet térni, és lehet úgy rendelkezni, hogy az egyszemélyes gazdasági társaság tagja is munkaviszonyban lássa el a társaság vezető tisztségét.