1. Határozott idejű munkaszerződést kötöttem. Annak lejárata előtt a munkáltató felmondhatja a szerződést? Amennyiben igen, akkor milyen díjazásban részesülök?

Határozott idejű munkaviszonyt is meg lehet szüntetni a munkáltató által felmondással (korábban ilyen megszüntetési jogcím nem volt), mégpedig

• felszámolási vagy csődeljárás tartama alatt, vagy
• a munkavállaló képességére alapított okból, vagy
• ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik. Ilyen esetekben nem jár díjazás a munkavállalónak a határozott időből még hátralevő időre, alkalmazni kell viszont a felmondás esetére járó díjazásra vonatkozó szabályokat.

2. A határozott időre kötött munkaszerződést meg lehet-e szüntetnem munkavállalóként a lejárta előtt?

Új előírás, hogy a határozott időre létesített munkaviszonyt ezentúl a munkavállaló is megszüntetheti felmondással. Ezt eddig egyoldalúan – más jogcímen ugyan – de csak a munkáltató tehette meg. A munkavállaló felmondását köteles megindokolni. Az indok csak olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna.

3. Az új Munka Törvénykönyve változtatott-e valamit a végkielégítés szabályozásán?

Az új Munka Törvénykönyve szerint már nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége. Az ilyen okra alapított felmondás esetén a végkielégítésre való jogosultság attól függ, hogy a felmondást 2012. július elseje előtt vagy után közölték.

Másik változás, hogy a munkavállalót végkielégítés illeti meg akkor is, ha munkaviszonya azért szűnik meg, mert a munkáltató - vagy egy része - más jogállású törvény (például a közalkalmazotti, közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény) hatálya alá kerül át. Ilyen esetekben korábban nem járt végkielégítés; a jogosultság attól függ, hogy a jogügylet vagy a jogszabály rendelkezése alapján a gazdasági egység átvételének időpontja 2012. július 1-je előtt vagy után történik.

További változás, hogy az átmeneti szabályok értelmében a 2012. július 1-je előtt létesített munkaviszonyok megszűnése esetén a végkielégítés számításakor a korábban teljesített sorkatonai szolgálat tartamát is figyelembe kell venni.

4. Amunkaviszony megszűnésének, megszüntetésének esetei hogyan változtak az új Mt-ben?

Szemléltetésül táblázatban foglaljuk össze a változásokat:

5. Munkavállalói felmondás esetében eltekinthet a munkáltató a felmondási idő ledolgozásától? Ki kell ilyenkor fizetni a felmondási időre járó bért?

Az új Munka Törvénykönyve szerint a felmondási idő mind a munkavállaló, mind a munkáltató rendes felmondása esetén legalább 30 nap. A munkavállaló felmondása esetén megállapodhatnak a felek arról, hogy a felmondási idő alatt a munkavállalót nem terheli munkavégzési kötelezettség, és ennek megfelelően nem jár részére munkabér sem.

6. Mi számít munkáltatónál munkaviszonyban töltött évnek felmondási idő és végkielégítés szempontjából?

A felmondási időt az adott munkáltatónál töltött idő/évek alapján kell kiszámolni, azaz a munkaviszony létesítésének időpontjától, a munkaviszony megszűnéséig terjedő időszakot kell figyelembe venni.

A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén (jogutódlás) az átadó munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött időt úgy kell tekinteni, mintha azt a munkavállaló az átvevő munkáltatónál töltötte volna, így az eltöltött időket össze kell számítani.

Az átadó munkáltatónál töltött évek a törvény erejénél fogva tehát beszámítandók.

A végkielégítésre való jogosultság tekintetében részletesen meghatározza az Mt. a munkáltatónál munkaviszonyban töltött évek számításának feltételeit. A végkielégítés mértékének meghatározásánál, a munkaviszonyban töltött évek számításakor a munkaviszony létesítésétől, a felmondás közléséig, vagy a munkáltató jogtód nélküli megszűnésének időpontjáig terjedő időszakot kell alapul venni. Ebből le kell vonni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó időtartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivéve a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot, valamint a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság három hónapot meg nem haladó tartamát.

Figyelembe kell venni ezen túlmenően azt Mth.-nak (2012. évi LXXXVI. törvény) azon rendelkezését, mely szerint, ha a munkavállaló munkaviszonya a régi Mt. hatálybalépése előtt áthelyezéssel keletkezett, korábbi munkaviszonyát, amíg munkaviszonya nem szűnik meg – a végkielégítésre vonatkozó szabályokat kivéve –, úgy kell tekinteni, mintha azt jelenlegi munkáltatójánál töltötte volna el.