1. Kölcsönzött munkavállaló vagyok, milyen szabályok vonatkoznak rám?

A munkaerő-kölcsönzés olyan munkaviszony, ahol szükségképpen három jogalany van, vagyis hárompólusú a jogviszony. Ezek a jogalanyok a kölcsönbeadó, kölcsönvevő, valamint a munkavállaló. A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő szerződéses kapcsolatban állnak egymással, polgári jogviszonyban. A munkavállaló pedig a kölcsönbeadóval munkaviszonyban áll. A munkavállaló és a kölcsönvevő között munkaviszony nem jön létre, szerződéses kapcsolat nincs közöttük. Jogviszonyukra a munkavállaló és a kölcsönbeadó által kötött szerződés, a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő szerződés rendelkezései, és az Mt. szabályai vonatkoznak. Ennek értelmében a munkavállaló, a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között felmerült bármely jogi kérdésben a Munka Törvénykönyve az irányadó.

2. Kölcsönző cégen keresztül dolgoztam, amíg fel nem mondtak. Jár végkielégítés?

A munkaerő-kölcsönzésre a Munka Törvénykönyve különös szabályokat állapít meg. Az új Mt.-ben változás a korábbi szabályozáshoz képest, hogy a munkavállaló jogosult lehet végkielégítésre.  A végkielégítés szabályait az általánoshoz képest eltérően kell alkalmazni, mégpedig úgy, hogy annak megállapításakor a munkaviszonynak az utolsó kikölcsönzés alatti tartamát kell figyelembe venni. Az új Mt. végkielégítésre vonatkozó fejezete szerint a végkielégítést kölcsönvevőnként és csak az utolsó kikölcsönzés tekintetében  kell számítani.  Ezzel elkerülhető, hogy a kölcsönzött munkavállalónak az egyik termelő cégnél eltöltött munkaidejére vonatkozó végkielégítést egy másik kölcsönvevőnél kelljen megfizettetni. 

3. Munkaerő-kölcsönzés esetén megszüntethető a munkaviszony várandósság alatt, munkáltatói felmondással?

Az új Mt.-ben a korábbival ellentétben, az általános felmondási védelem szabályai ugyanúgy vonatkoznak a kölcsönzött munkavállalóra is. Ennek értelmében, igen a várandós, kölcsönzött munkavállaló is felmondási védelem alatt áll.

4. Kölcsönzött munkaerőként dolgozom egy cégnél. Nem teljesen világos, hogy ki gyakorolja a munkáltatói jogokat.

A munkaerő-kölcsönzésnek, mint jogviszonynak sajátossága, hogy a munkavállaló ténylegesen nem annak a munkáltatónak a javára végez munkát, akihez munkaszerződéses viszony fűzi. Ebből következik, hogy a munkáltatói jogok megoszlanak a munkáltató és a tényleges foglalkoztató között. Általános szabály, hogy a kölcsönzött munkavállaló felett, a munkáltatói jogok gyakorlása rendjét illetően a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megállapodása az irányadó. Azonban az általános szabály mellett garanciális jellegű, hogy a munkaviszony megszüntetésének a jogát kizárólag a kölcsönbeadó gyakorolhatja, amelyből egyébként az is következik, hogy a munkavállaló is a kölcsönbeadóval köteles a munkaviszony megszüntetésére irányuló nyilatkozatát közölni. Továbbá, az új Mt a kölcsönzés ideje alatt a kölcsönvevőhöz rendeli a foglalkoztatási kötelezettséget, az egészséget nem veszélyeztető munkafeltételek biztosítását, a munkavédelemmel kapcsolatos kötelezettségeket. Emellett, a kölcsönvevő gyakorolja a munkaidővel és pihenőidővel, ezek nyilvántartásával kapcsolatos, munkáltatót megillető jogokat és kötelezettségeket.

5. Kölcsönzött munkavállaló vagyok egy cégnél, ki köteles megtéríteni a munkába járás költségeit?

Amennyiben megállapodásuk nem tér ki erre, vagy másként nem rendelkezik, a kölcsönbeadónak kell a munkavállaló részére megfizetnie a munkaviszony teljesítésével indokoltan felmerült költségét. Ide tartozik különösen a munkavállaló munkába járással kapcsolatos költségei, valamint a munkavégzéshez szükséges munkaköri alkalmassági vizsgálat díja.

6. Törölték a kölcsönbeadó céget a nyilvántartásból, ahol dolgozom. Mi történik ezután?

Az új Mt. szakít az eddigi szabályozással, és az érvénytelenség jogkövetkezményéinek alkalmazását írja elő amennyiben a kölcsönbeadó a hatósági nyilvántartásból törlésre kerül. Az új szabályozás abból indul ki, hogy ha a munkáltatói oldalon megszűnik az a feltétel (nevezetesen a nyilvántartásba vétel), amely hiányában a munkáltató kölcsönbeadó tovább már nem lehet, azzal a kölcsönzés céljából létesített munkaviszony érvénytelenné válik. Az érvénytelenségre vonatkozó Mt. 29. § szerint az érvénytelen munkaviszonyt a munkáltató haladéktalanul köteles megszüntetni, és a munkavállalót felmentési időre járó távolléti díj illeti meg, továbbá alkalmazni kell a végkielégítésre vonatkozó szabályait is.

7. Az Mt. milyen szabályai nem alkalmazhatóak munkaerő-kölcsönzés esetére?

Munkaerő-kölcsönzés esetében nincs mód a behívás alapján történő munkavégzésre, továbbá a munkakörmegosztás, illetőleg a több munkáltató által teljesített munkaviszony szabályainak, továbbá a bedolgozói munkaviszonyra vonatkozó szabályokat sem lehet munkaerő-kölcsönzés esetén alkalmazni. Szintén nincs lehetőség cselekvőképtelen személy foglalkoztatására.

8. Ki mondhat fel a kölcsönzött munkavállalónak?

A kölcsönzött munkavállaló munkaviszonya megszüntetésének jogát kizárólag a kölcsönbeadó gyakorolhatja. A Munka Törvénykönyve rendelkezése szerint ettől a felek megállapodása nem térhet el. A kölcsönzési szerződést kötő felek tehát semmilyen módon nem ruházhatják fel a munkaviszony megszüntetésének jogával a kölcsönvevőt.