1. 15 évesen tudok diákmunkát vállalni iskolaszövetkezetnél?

15. életév betöltése után, iskolai tanítási szünetben, szülői engedéllyel van lehetőség munkát vállalni.

2. Milyen szabályok vonatkoznak rám diákmunka alatt?

A munkavégzés során elsődlegesen a Szövetkezeti Törvény és a Munka Törvénykönyvének szabályrendszere az irányadó.

3. Nappali tagozaton tanuló diák vagyok, jelenleg hallgatói jogviszonyom szünetel, de iskolaszövetkezetnél tag vagyok.  Így is vállalhatok diákmunkát?

Igen. A hallgatói jogviszony szünetelése nem akadálya annak, hogy az egyébként iskolaszövetkezeti tag az iskolaszövetkezettel munkaviszonyt létesítsen, az Mt. erre vonatkozó, különös szabályai szerint. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a hallgatói jogviszonyát szüneteltető munkavállalónak az így létesített jogviszonya alapján biztosítási jogviszonya keletkezik, és ennek alapján a feleknek járulékfizetési (szociális hozzájárulási adó-fizetési) kötelezettsége áll fenn.

4. Iskolaszövetkezeti munkaviszonynál a munkaszerződés tartalmára milyen különös szabályok vonatkoznak?

Iskolaszövetkezeti munkaviszonynál a feleknek szükségképpen rendelkezniük kell arról, hogy a munkaviszonyukat annak érdekében, annak céljából hozzák létre, hogy a munkavállaló az iskolaszövetkezet által harmadik személlyel kötött szerződés teljesítésében, mintegy az iskolaszövetkezet nevében eljáró közreműködőként vegyen részt, végezzen munkát. Ilyen munkaszerződési kikötés hiányában az iskolaszövetkezet és tagjai közötti munkaviszony különös szabályai nem alkalmazhatóak.

Az általános szabályoktól eltérően, a munkaszerződésben a feleknek nem a munkavállaló munkakörét, hanem a munkavállaló által vállat feladatok körét kell meghatározni.

A munkaszerződés kötelező tartalmaként szabályozni kell azt is, hogy a munkavállaló a szolgáltatás fogadójánál történő munkavégzési kötelezettsége teljesítésének tartamára milyen legkisebb mértékű alapbérre jogosult.

Kötelező tartalmi elem továbbá a munkaszerződésben, a felek kapcsolattartási módjának szabályozása, mégpedig arra az időszakra vonatkozóan, amikor a munkavállalót munkavégzési kötelezettség nem terheli.

Különös szabály, hogy az iskolaszövetkezet és a munkavállaló a munkaviszonyt kizárólag határozott időre hozhatják létre, tehát a munkaszerződés kötelező tartalmi elemeként kell szabályozni a határozott idő kikötését.

5. Meg lehet hosszabbítani az iskolaszövetkezettel kötött munkaszerződésemet a lejárta után?

Igen, meg lehet hosszabbítani. A munkaviszony tartamára vonatkozóan nem kell az Mt. azon rendelkezését alkalmazni, amely kimondja, hogy a határozott idejű munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg. Iskolaszövetkezeti munkaviszony esetében, a munkaviszony tartama az öt évet meghaladhatja, és nincs jelentősége annak sem, ha a felek a megkötött határozott idejű munkaviszonyt meghosszabbítják, vagy egymást követően létesítenek újabb határozott idejű munkaviszonyt. 

6. Változott az iskolaszövetkezeti munkaviszonynál a bérezés?

Az új Mt. rendelkezéseit figyelembe véve, ha az iskolaszövetkezet ebben a munkaviszonyban foglalkoztatja a munkavállalókat, részükre éppen olyan összegben köteles munkabért fizetni, béren kívüli juttatást biztosítani, mint amilyen összegű munkabért a szolgáltatás fogadója a saját munkavállalói részére megállapít, illetve juttat. Alapvető rendelkezés, hogy az említett kötelezettség teljesítésért az iskolaszövetkezet, mint munkáltató, és a harmadik személy egyetemlegesen felel, vagyis a munkavállaló bármelyikükkel szemben felléphet követeléssel.

7. Diákmunka keretében dolgozom, megillet valamennyi szabadság?

A munkavállalót az általános szabályok szerint járó szabadság nem illeti meg, ugyanakkor e munkavállaló megfelelő pihenését biztosítani kell. A törvény kimondja, hogy a munkavállaló részére évente olyan tartamban nem rendelhető el munkavégzési kötelezettség, mint amilyen tartamban egyébként részére alapszabadság és az életkor szerinti pótszabadság járna. Hangsúlyozni kell, hogy e távollét a munkavállalót nem szabadság címén illeti meg, így a szabadság idejére járó díjazás szabályait sem kell alkalmazni.

8. Az Mt. milyen szabályai nem alkalmazhatóak iskolaszövetkezet és tagjai közötti munkaviszony esetén?

Az iskolaszövetkezet és a tagja közötti munkaviszonyra az új Mt. 115-133. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni. E rendelkezés értelmében, az iskolaszövetkezettel a harmadik személy részére nyújtott szolgáltatásban való részvétel céljából létesített munkaviszonyban a munkavállalót nem illeti meg szabadság, betegszabadság, szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság, és nem kell alkalmazni értelemszerűen a szabadság kiadására vonatkozó szabályokat sem. Az iskolaszövetkezet és a tagja között létesített munkaviszonyra a behívás, munkakörmegosztás, a több munkáltató által létesített munkaviszony szabályai nem alkalmazhatóak, ugyanígy, a bedolgozói jogviszonyra irányadó rendelkezések szerint sem lehet munkaszerződést kötni, továbbá versenytilalmi megállapodás megkötésére sincs lehetőség.