1. Mikor jogosult a szakszervezet kollektív szerződés kötésére?

Szakszervezet akkor köthet kollektív szerződést, ha tagjainak száma eléri a munkáltatóval munkaviszonyban állók tíz százalékát.

2. Felmondhatja-e a szakszervezet a kollektív szerződést, ha a szerződéskötésre való jogosultságot a kollektív szerződés megkötését követően szerzi meg?

Ha valamely szakszervezet utóbb válik szerződéskötésre jogosulttá, kezdeményezheti a szerződés módosítását, a tárgyalásokon részt vehet, de a kollektív szerződés felmondására, illetve a módosítás aláírására nem jogosult.

3. Mit szabályozhat kollektív szerződés?

A kollektív szerződés a munkáltató és a munkavállalók egyéni munkaviszonyból származó jogait, kötelezettségeit, valamint a szerződést kötő munkáltató és a szakszervezetek kapcsolatrendszerét szabályozhatja.

4. Mit szabályozhat kollektív szerződés a szerződést kötő munkáltató és a szakszervezetek kapcsolatrendszerén belül?

A munkáltató és a szakszervezetek kapcsolatrendszerének szabályozása körében rendezhetik a felek az együttműködésükkel kapcsolatos, így különösen a konzultáció eljárási szabályozásával, a helyiséghasználattal, a szakszervezeti tájékoztatások közzétételével kapcsolatos kérdéseket.

5. Kiterjed a kollektív szerződés hatálya a vezető állású munkavállalóra?

A kollektív szerződés a vezető állású munkavállalókra továbbra sem terjed ki.

6. Felmondhatja-e a szakszervezet a kollektív szerződést abban az esetben, ha a megállapodást nem önállóan kötötte?

Több szakszervezet által kötött kollektív szerződés esetében, bár a szerződéskötés joga csak együttesen gyakorolható, a felmondás jogával bármelyik szakszervezet önállóan is élhet.

7. Kötelező kollektív szerződést kötni?

A kollektív szerződés megkötése nem kötelező, bármelyik fél kezdeményezheti azonban a megkötésére irányuló tárgyalást, melyet a másik fél nem utasíthat vissza. Megegyezni tehát nem kell, tárgyalni, együttműködni azonban kötelező.

8. Írásba kell-e foglalni a kollektív szerződést?

A Munka Törvénykönyve alaki kötöttségként a kollektív szerződés írásba foglalásának kötelezettségét írja elő. Ez azt jelenti tehát, hogy érvényesen kollektív szerződést kötni szóban nem lehet, az ilyen megállapodás érvénytelennek tekinthető. Mivel a kollektív szerződést csak írásban lehet érvényesen megkötni, azt módosítani és megszüntetni (például felmondani) is csak írásban lehet jogszerűen.

9.Mikor lép hatálya egy kollektív szerződés?

A kollektív szerződés a kihirdetésével lép hatályba, ettől azonban eltérő megállapodás is lehetséges, így például a kihirdetést követően is hatályba léptethető, és elvileg nem kizárt az sem, hogy egyes részei visszamenőleges hatállyal kerüljenek alkalmazásra. Megjegyzendő azonban, hogy a munkavállalót érintő kötelezettség visszamenőleges hatállyal nem írható elő, illetve meglévő kötelezettséget nem lehet a munkavállalóra nézve terhesebbé tenni.

10.Milyen formában kell kihirdetni a kollektív szerződést?

A kihirdetés, a munkáltatónál általában szokásos módon történhet (például faliújságra történő kifüggesztéssel, az intraneten való hozzáférés biztosításával). A felek érdeke, hogy valamennyi érintett megismerje a kollektív szerződés tartalmát, így indokolt, hogy a vezetők, a szakszervezeti tisztségviselők egyaránt hozzáférhessenek a kollektív szerződés hatályos szövegéhez. Különösen fontos ez azoknál, akik munkakörüknél, feladatuknál fogva alkalmazzák a kollektív szerződés rendelkezéseit (például a munkáltatói jogkör gyakorlói, személyzeti, bérszámfejtői feladatokat ellátók stb.).

11. Jogosult az a szakszervezet a kollektív szerződés módosítására, amely korábban jogszerűen megkötötte azt, azonban már nem felel meg az új Mt-ben foglalt szerződési kötési feltételnek, mert a szakszervezet elvesztette a szerződéskötési jogalanyiságát?

Az Mt. kimondja, hogyha a szakszervezeti létszám nem éri el a 10 százalékot, a szakszervezet nem jogosult kollektív szerződést kötni. Amennyiben 2012. július 1-jét követően megállapításra kerül, hogy az aláíró szakszervezet nem felel meg a 10 százalékos kollektív szerződéskötési képességnek, és a munkavállalói oldalon egyedüli aláírója volt a kollektív szerződésnek, akkor a (a Munka törvénykönyvét hatályba léptető törvény 15 §-a szerint) a kollektív szerződés 2013. január 1-én hatályát veszti.

Ha rajta kívül volt más aláíró a szakszervezeti oldalon, és ezek közül csak valamely vesztette el a kollektív szerződéskötési (és módosítási) jogosultságát a 10 százalékos küszöbre tekintettel, a többi kollektív szerződéskötési képességgel rendelkező szakszervezet aláírója marad, így módosítást is kezdeményezhet.

A 10 százalékos mértéket el nem érő szakszervezet javasolhatja ugyan a kollektív szerződés módosítását, a módosításhoz azonban szükséges a törvényi feltételeknek megfelelő szakszervezettel való megállapodás.

12. Hatályát veszti az új Mt. előtt határozatlan időre kötött kollektív szerződés, ha a szakszervezeti létszám nem éri el a törvényben a szerződéskötési képességhez szükséges hányadot?

Az Mt-t hatályba léptető törvény rendelkezései alapján a jelenleg hatályos határozatlan időre kötött kollektív szerződés 2013. január 1-jén a törvény erejénél fogva hatályát veszti, ha a kollektív szerződést kötő szakszervezet az Mt. alapján nem jogosult kollektív szerződés kötésére.