Az Európai Unióban a munkavállalók kiküldetését, kirendelését, kölcsönzését a 96/71/EK irányelv szabályozza, melynek alapja maga a Római Szerződés.

Az irányelv tartalma:

Az EU tagállamok között, 1999. decemberében hatályba lépett irányelv arra kötelezi a tagállamokat, hogy a felségterületükre szolgáltatásnyújtás keretében kiküldött munkavállalóknak ugyanazokat a munka- és fizetési feltételeket biztosítsák, mint amelyek a munkavégzés helyén érvényesek, amennyiben a küldő ország rendelkezései (a munkavégzés szokásos helye) nem kedvezőbbek. A kiküldött-, kirendelt-, kikölcsönzött munkavállaló az őt kiküldő ország joghatósága alatt marad, tehát ott lesz biztosított, illetve ugyanúgy megilleti a teljes körű szociális ellátás.

2012. július 1.-i hatállyal bevezetésre  került a 2012. évi I. törvény, az új munka törvénykönyve (új Mt). 2013. január 1.-ig a kiküldetés és kirendelés szabályai még az 1992. évi XXII. törvény (régi Mt.) szerint alakulnak, míg a kölcsönzés szabályait és a speciális közös rendelkezéseket már az új Mt tartalmazza.

2012. július 1 és 2013. január 1. között a munkavállalók kiküldetése, kirendelése és kölcsönzése a következők szerint alakul:

1. Kiküldetés (régi Mt. 105. §)

„A munkáltató gazdasági érdekből ideiglenesen, a szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezheti a munkavállalót (kiküldetés). Ennek feltétele, hogy a munkavállaló ezen időtartam alatt is a munkáltató irányítása és utasításai alapján végezze a munkáját.”

Kirendelés (régi Mt. 106.§)

„A munkavállaló a munkáltatók között létrejött megállapodás alapján, más munkáltatónál történő munkavégzésre is kötelezhető (kirendelés). Ennek feltétele, hogy a munkavállaló kirendelésére ellenszolgáltatás nélkül kerüljön sor és a munkavállaló a kirendelés során olyan munkáltatónál végezzen munkát,

a)      amelynek tulajdonosa – részben vagy egészben – azonos a munkáltató tulajdonosával, vagy

b)     a két munkáltató közül legalább az egyik valamely arányban tulajdonosa a másik munkáltatónak, vagy

c)      a két munkáltató egy harmadik szervezethez kötődő tulajdonjogi viszonya alapján áll kapcsolatban egymással.”

Közös szabályok:

Egy naptári éven belül a több alkalommal elrendelt, kiküldetés, kirendelés időtartamát össze kell számítani, és ezek együttes időtartama - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - nem haladhatja meg az évi 110 munkanapot;

ha a kiküldetés, kirendelés egy munkanapon belül meghaladja a 4 órát, azt egy munkanapként kell számításba venni;

a kiküldetés, kirendelés a munkavállaló beosztására, képzettségére, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel nem járhat!

(Jóllehet a kollektív szerződésben az eltérés megengedett, mivel azonban az eltérésnek nincsen jogi felső határa - a szakszervezetnek különös gonddal kell eljárni a kollektív szerződés megkötésekor, illetve módosításakor, és el kell érnie, hogy a munkaszerződés módosítása nélkül a munkavállalók ne tölthessenek többet 44 munkanapnál átirányításban, kiküldetésben, kirendelésben, stb.)

Munkaerő kölcsönzés (új Mt. 214. § (1) a) pont):

Az új Mt. a kiküldetés és kirendelés szabályaitól elkülönülten kezeli a munkaerő-kölcsönzés kategóriáját:

„munkaerő-kölcsönzés: az a tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi (kölcsönzés),”

„A kikölcsönzés tartama nem haladhatja meg az öt évet, ideértve a meghosszabbított vagy az előző kikölcsönzés megszűnésétől számított hat hónapon belül történő ismételt kikölcsönzést, függetlenül attól, hogy a kikölcsönzés ugyanazzal vagy más kölcsönbeadóval kötött megállapodás alapján valósult meg.”

A speciális szabályokat az új Mt. 295.§ tartalmazza:

 „Ha a külföldi munkáltató – harmadik személlyel kötött megállapodás alapján – a munkavállalót Magyarország területén olyan munkaviszonyban foglalkoztatja, amelyre a 3. § (2) bekezdése alapján e törvény hatálya nem terjed ki, a (4) bekezdésben foglalt kivétellel a munkaviszonyra

a) a leghosszabb munkaidő vagy a legrövidebb pihenőidő mértéke,

b) a fizetett éves szabadság legalacsonyabb mértéke,

c) a legalacsonyabb munkabér összege,

d) a munkaerő-kölcsönzésnek a 214–222. §-ban meghatározott feltételei,

e) a munkavédelmi feltételek,

f) a várandós vagy kisgyermekes nő, valamint a fiatal munkavállaló munkavállalási és foglalkoztatási feltételei, továbbá

g) az egyenlő bánásmód követelménye  tekintetében a magyar jog szabályait kell alkalmazni, ideértve a munkaviszonyra kiterjesztett hatályú kollektív szerződésben foglalt rendelkezéseiket is.

Az (1) bekezdést alkalmazni kell abban az esetben is, ha a foglalkoztatásra a külföldi munkáltató vagy olyan munkáltató magyarországi telephelyén kerül sor, amely azonos cégcsoportba tartozik a külföldi munkáltatóval..”

2013. január 1.-ét követően a munkavállalók kiküldetése, kirendelése és kölcsönzése a következők szerint alakul:

Kiküldetés, kirendelés (új Mt 53. §):

„A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni.”

Az új Mt. nem használja a kiküldetés, a kirendelés és az átirányítás fogalmát. Helyette egységesen munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásként kezeli ezeket a kategóriákat.

„A foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell.

A munkavállaló a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult.”

A munkaerő-kölcsönzés szabályai nem változnak 2013. január 1-jét követően.

A feladat ellátásához kapcsolódó e-mail cím: info@lab.hu